Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
ADALÉKOKA KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI... A fentiek alapján sokakat igen érdekelt, hogy az egyházak vezetői milyen elhatározásra jutnak a hozzájárulások igénylésében. A székelyföldiek együttes elhatározás alapján kérték Balázs András kanonokot, Státus előadót, hogy az iskolai kérdések megbeszélésére hívjon össze bizalmas értekezletet. Ennek indokaként felhozták, hogy a közelgő, székelyudvarhelyi nagygyűlés (1928. okt. 14.) határozati javaslatai érdekében szükséges az egységes fellépés. A kért értekezletet nem hívták össze, de a párt Elnöki Tanácsa 1928. szeptember 11-i ülésén Pál szóban és írásban beterjesztette a tanácskozások során felmerült javaslatokat és terveket, azzal a kéréssel, hogy küldjék meg az egyházi főhatóságoknak, tanulmányozás és észrevétel közlése céljából. Válaszában Majláth Gusztáv Károly püspök a katolikus egyház ősi, autonóm iskoláihoz való ragaszkodást, valamint a közös küzdelem szükségességét hangoztatta. Azt a törekvést minősítette jogosultnak, hogy az állam kezén levő iskolák alakíttassanak át autonóm iskolákká, az egyházak joghatósága alatt. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa sem látta időszerűnek a székely iskolai autonómia követelését, mert alkalmat adna a székely és magyar megkülönböztetésre. Átiratuk szerint a felekezeti iskolákat fenntartó magyarságnak az állami iskolák építése és fenntartása alól való mentesítését politikai úton, a pártnak kell kivívnia. Az unitárius egyház Képviselő Tanácsa 1928. október 10-én kelt átiratában azt közölte, hogy a magyar oktatásügy szomorú helyzetén való változtatást nem a homályos szövegezésű kisebbségi egyezmény 11. cikke alapján, hanem a békeszerződések által egyetemesen biztosított kisebbségi kulturális autonómia alapján kell megkísérelni. Szerintük nem szabad egy ábrándképért feladni azt a történelmi alapot, amelyhez való ragaszkodásban a művelt világ közvéleményének támogatásában reménykedhetnek.1 s Tehát az egyházi főhatóságok nem támogatták a székely iskolai autonómia követelését. Balázs András kanonok 1928. november 2-án kelt észrevételei szerint az egyházi főhatóságok képviselőinek együttes értekezlete aggodalmasnak, sőt veszélyesnek találta a székely iskolai autonómia követelését, mert az a hitvallásos iskolák addigi egységének megbontásához vezetne. Sőt, a kérdés mostani felvetése sem időszerű, hanem a jövő, egyik nagy megoldandó feladatának tekintendő, amelynek megoldására beható tanulmányozással állandóan készülni kell.15 16 1929 tavaszán, a korábban hatalomra került Maniu kormány (1928. nov. 10-1930. jún. 7.) jóvoltából, ismételten előtérbe került a kisebbségi kérdés rendezésének szándéka. A kormány nyilatkozata szerint kisebbségi törvény készül, amelynek kidolgozását Pop Ghiţa-ra bízták, és a magyar körökben az a hír terjedt, hogy a kormány meghallgatja a kisebbségi képviseleteket is. Erre próbált felkészülni az OMP, tervei szerint követeléseik kimerítő összefoglalásával. E feladatot tiszta lelkiismerettel csak úgy vállalhatták, ha az iskolaügyre vonatkozó szakszerű összeállítást az egyházi főhatóságoktól kérnek, velük egyeztetnek. Az OMP parlamenti csoportjának 1929. január 24-én tartott ülésén Pál Gábor fölvetette, hogy a Magyar Néppárt kidolgoztatott egy kisebbségi törvényt.17 Szerinte az OMP-nek is készülnie kell a feladatra, nehogy éppen ők maradjanak el munkálataikkal. Az értekezlet a kisebbségi törvény összeállítására bizottságot küldött ki, amelynek tagjai voltak: Balogh Arthúr, György József, Jakabffy Elemér, Paál Árpád és Pál Gábor.18 Balogh a parlamenti csoport március 7-én tartott értekezletén jelentette, hogy a kisebbségi törvény tervezetének összeállítására kiküldött bizottság március elején akart összeülni, de Jakabffy Budapestre történő utazása miatt a munkálatok az ő visszatérte után kezdődnek.19 Gyárfás Elemér 15 Pál Gábor: ELŐTERJESZTÉS az érd. Rom. Kath. Status Igazgatótanácsának folyó év nov. 19-én kelt 2922. számú felhívása alapján, az 1919- dec. 9-i párizsi kisebbségi egyezményben biztosított székely iskolai autonómia értelmezésére nézve. Csíkszereda, 1929. dec. 6. [Gépirat, 23 p.]. EREL, A Magyar Párttól, Fond I. 6/1923- 00809/1930. Ennek bevezetőjében Pál beszámolt az előzményekről. 16 Balázs András prelátus kanonok: A székely autonóm-iskolákról. Kolozsvár, 1928. nov. 2. [Kézirat] 2 p. BGYH. 17 TORNYA 1928. 18 GYÖRGY 2003, 300-301. 19 GYÖRGY 2003, 304. 107 i
