Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... csávázója a faluban egyes gazdáknál volt elhelyezve, de szerre mindenki használhatta. Hurubás György (sz. 1903.) ezüstkalászos gazda a gazdakör és a falu pénztárosa volt. A magyar időben a gazdakörön keresztül jutottak hozzá a nemesített vetőmagvakhoz: Csanádi és konopi búzafajtákhoz, sörárpához, napraforgóhoz, takarmánynövényekhez: lucerna, here, szarvaskerep és bükköny vetőmagokhoz, amelyeknek a meghonosítása hamar bevált. Akciós áron kapták a tenyészállatokat. Építkezési segélyt is adott a magyar állam: Fazakas Albertnek Gagyban és Kornis Józsefnek Szentábrahámon. A szakmai felkészítést szolgálták az ezüstkalászos gazdatanfolyamok. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel Gagyban is: László Domokos, id. László Mihály, Kiss János, Gyarmati Péter, Katona Sándor, Jakabfi Sándor, id. Hurubás György, Simó Dénes, Firtos István, Hegyi Péter, Hegyi Ferenc és Pál Kálmán. A tejszövetkezet tejbegyűjtő helyisége helyére építették aztán a mait. A szövetkezet elnöke Birtalan Mihály és a tejkezelője Radó János volt. Tőle egy tömbben vásárolta meg a vajat Kolozsvári Zsuzsanna vajmester, aki otthonában csomagolta be, és kezéből került a gyöngyvirág mintás vaj a kereskedőhöz, aki más élelmiszer cikkekkel: tojással és hússal együtt szállította a bukaresti piacra. A Székelykeresztúri Tejfeldolgozó Üzem beindulása után is még szekérrel szállították a tejet egyes magán termelők. A tejszövetkezet későbbi ügyvezetője Pál András volt, aki a pénztárosi tisztséget is betöltötte. Még könyvelője volt szövetkezetnek Katona Péter is, tejkezelők voltak még Pál Kálmán és Kelemen János is. A Hangya fogyasztási-szövetkezeti életre is elevenen emlékeznek az adatközlőim. A vezetőség tagjaiként emlegetik: László Mihály elnököt, Hurubás György idős könyvelőt, Major Ferenc pénztárost és Katona Dénes, illetve Pál Kálmán bizottsági tagokat, akik közt gyakran megtörtént a funkció csere. A negyvenes évek végén Nagy Dénes volt a Hangya boltkezelője és egyik vezetőségi ember. Bencédi Sándor sokáig vezette a faluházánál működő boltot.65 A szentábrahámi Hitelszövetkezetnek voltak gagyi üzletrészesei is. A Kerestély-féle népbanknak emlegetett intézmény részvényei fele arányban a névadó tulajdonát képezték. Az üzletrészeket könyvecskékben rögzítették és a jutalékot (haszonrészesedést) rendszeresen bevezették és kérelemre ki is osztották. A gagyi szövetkezeti élet megszervezésében és vezetésében fontos szerep jutott a korabeli értelmiségieknek, akik megértették az idők szavát, és falusfeleiket is meggyőzték a szövetkezetek áldásos voltáról. Nem úgy cselekedtek, mint annak idején József császár gagyi látogatása alkalmával, az a bizonyos nótárius, aki megfogalmazta volt a faluja érdekében az instanciát (kérvényt) II. Józsefhez: „Akinek nincs szekere, marhája, / Gagyban gyalog járni ne sajnálja!”, de a császár tényleges megjelenésekor, váltott az esze és hamar változtatott a falusi határozaton: „Érette nem lovunkat, ökrünket,/De oda adjuk akár a vérünket. "Viszont József sem viselkedett méltóságán alul: „S a megijedt jegyzőnek nyájason /Markába egy jó erszény pénzt nyoma: / - Te rászedtél, ám a határzatáll!-/Sgy’alog mén el Gagybóla királyZ”66 Itt most a keresztény altruista szellemet egyesítették az ésszerű gazdálkodás gyakorlatba ültetésével a 20. század elején a gagyi értelmiségiek. Mély nyomot hagyott id. Gálfalvi János unitárius lelkésznek a több évtizedes itteni paposkodása. Őt az ifjú Sigmond József és a lendületes Benczédi Ferenc követték. A reformátusok Szilágyi tiszteletes urat és Bak Elek papot emlegetik. A falu tanítói: Fazakas Péter, Bíró Lajos és Hegyi Pál, az ifjúsági egyletekben és a gazdaköri tanfolyamokon fejtették ki áldásos nevelő tevékenységüket. A negyvenes években kiemelkedő gazdasági és nemzeti nevelési tevékenységet fejtett ki a magyarandrásfalvi Fodor Béla földbirtokos, honvéd százados (oklevéllel tűntették ki mintagazdai tevékenységéért). „ Gagy vize völgyének felső felében ” a hullámzó dombok és suvadásos martok közt húzódik meg Martonos, s mert Énlaka után ez van közelebb az rdély szerte messze látszó hegycsúcshoz, a Firtos előnevet is kiérdemelte. Sajnos, amit a következőkben kénytelen vagyok elmondani, az nem sorolható a hajdani falu érdemei közé. 1849 őszén, amikor a császáriak boszorkánykonyhájában sikerült kikavarni a megosztás politikájának mérgét, hogy a Kárpát medencei nemzetiségeket egymás ellen uszítsa, és ezáltal föléjük kerülve taposni a véres sárba e kis népek szabadságtörekvéseit, akkor történt, hogy a félrevezetett martonosiak a megmentésükért harcoló saját vitéz 65 Gagyi Hangya szövetkezet, 1940, IN APÁINK ARCA 2009, 132. 66 Dózsa Dániel: József császár Gagyban, IN HERMANN 2009, 34-36. 79
