Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES 1936. dec. 23. (71. sz. kiadás): Magtáralapnak visszafizet 1400 leit Templomalapnak visszafizet 1300 leit Magtáralapnak adományozott 100 leit Orgona-alapnak visszafizet 1500 leit Érdekes, hogy a nagy gazdasági válság is nyomot hagy a könyvelési tételekben: 1931. évi konverziós részlet 180 lei, amely összeg az 1937. jan. 10-én jelenik meg R. Buzogány János neve alatt. 1937. április 28-án a KÖZALAP pénztárában: Magtáralap 1424 Templomalap 1398 Fazakas Péter-alap 82 Orgona-alap 1572 Orbán Lajos-alap 327 Összesen: 4803 lei Ebből kölcsönadva Közalapnak 3500 lei és Vegyes kiadásokra 1303 lei Bevétel: 4803 lei Az ésszerű gazdálkodásra nevelést a Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsa és Képviselő Tanácsa határozataival és az egyházközségeknek megküldött rendeletéivel próbálja a kívánt irányba terelni (1042/1902). A Berde méhészeti és gyümölcsészeti alapítvány pályázatain résztvevő unitárius egyházi iskoláknak jutalmakat helyez kilátásba a haladást bizonyítók számára. A felekezeti iskola megszűnésével az állami iskolában tanító unitárius énekvezértől a vizsgálószék számonkéri a mezőgazdasági ismeretek iskolában való tanítását, és azoknak a községi faiskolában való gyakorlatba ültetését szorgalmazza.46 47 Megelégedéssel állapítja meg, hogy a „gazdasági ismétlő-iskolában (V- VII. o.) és faiskolában a növendékek kellő szakoktatást nyernek. "í7 Később beáll a visszaesés: „Faiskola elhanyagolt, gondozatlan állapotban. Méhészet nincs. ” 1923-ban a helyzet változatlan. A felnőttek, a gazdák gazdasági ismereteit gyarapító Gazdaköri tevékenységre csak egy helyen találtam említést. Feltételezem, hogy az olvasókörön foglalkoztak a tanítók ezekkel a kérdésekkel. A szövetkezeti életet Molnár Kálmán lelkész javaslatára (9- ábra) indítják el 1914. május 6-án „Újszékelyi Hitelszövetkezet, mint az Országos Központ tagja" címen az egyházközség belép a részvényesek sorába két üzletrésszel (50+50 K értékben). A hitelszövetkezet létesítési javaslatát magáévá teszi a keblitanács. Az Esperesi Vizsgálószéki Jegyzőkönyvek azt igazolják, hogy Újszékelyen életképes szövetkezetek működtek:- 1922. március 27.: Orbán Lajos idejében „Hitel és Fogyasztási szövetkezet, amelyekben a lelkész is vezető munkát végez, a közgazdasági előmenetelt szolgálják. ”-1923. február 22.: „Közgazdasági élet szolgálatában állnak Gazdakör, Fogyasztási és Hitel- szövetkezet. ”-1924. februári esperesi vizsgálószék megállapítja, hogy „a fogyasztási és értékesítő szövetkezeten’’ kívül más szociális jellegű intézmény nincs, (sic! - Nem jön, hogy higgyem!) A biztosítási rendszerekbe való bekapcsolódásról is találunk feljegyzést. Az egyházi épületek tűzbiztosításának a megoldása is felvetődött többször a keblitanácsi gyűléseken, és nyoma van a pénztári naplóban is a díjak befizetésének.48 Az Első Erdélyi Általános Biztosító Társasággal (Brassó) veszik fel a kapcsolatot, később a Gazdaszövetség Biztosító Intézetéhez fordulnak. A Pénztári Napló részletes és pontos tájékoztatást ad a hitelszövetkezeti életről, mert itt a fogyasztási szövetkezettel kapcsolatos könyvelési adatokkal nem találkoztam. Nincs egyházközségi levéltári adatunk, hogy miként tartotta a kapcsolatot az Enyedi, Dél-Erdélyi Szövetkezeti Központtal a kapcsolatát az Újszékelyi Hitelszövetkezet és a Fogyasztási Szövet46 Esp. V. jk., 1916. február 22. 47 Esp. V. jk., 1922. március 27. 48 Újszékelyi Unitárius Egyház Jegyzőkönyv tömbje, 1921. február 6. 74
