Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Természettudományok - Kapás Árpád–András Csaba Dezső–Ábrahám Beáta–Tănase Gh. Dobre–Lányi Szabolcs–Boros Borbála–Dörnyei Ágnes–Felinger Attila–Kilár Ferenc: A szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) bioaktív szekunder metabolit összetételének vizsgálata
A SZIBÉRIAI HAMUVIRÁG (LI GULARI A SIBIRLCA) BIOAKTIV SZEKUNDER METABOLIT ÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA Kapás Árpád, András Csaba Dezső, Ábrahám Beáta, Tánase Gh. Dobre, Lányi Szabolcs, Boros Borbála, Dörnyei Ágnes, Felinger Attila, Kilár Ferenc ■ Bevezetés A gyógynövényként használatos 40, és a ma elő 211 ismert Ligularia faj nagyon sok biológiailag aktív másodlagos metabolitot termel.1 A kutatás tárgyaként szolgáló szibériai hamuvirág Európában és Ázsiában elterjedt, de főleg a szibériai tajgákon élő, 80-150 cm magas, évelő reliktum faj.2 3 4 Románában 57 lápos és mocsaras helyen él, jelenleg abból 23 élőhely védett.5 A szibériai hamuvirágból kimutatott tusszilagin és az izotusszilagin pirrolizidin alkaloidáknak citotoxikus, míg az immunrendszer stimuláló, antimikrobiális hatásuk van, emiatt használatosak a HIV-1, HSV-1 és HSV-2 elleni kezelésekben. Az izolált ligularin, ligularol és a ligularenolid szeszquiterpének biológiai hatása még kevésbé ismert, de számos utalás található rá a szakiroda- lomban. A kutatások során használt gázkromatográfia (GC) és a folyadék kromatográfia (HPLC) gáz-, illetve folyadék keverékek összetételének meghatározására használt analitikai módszer, amely a vegyületek egy adott porózus anyagon történő kötődési képességén alapszik.' A tömegspektrometria (MS) a molekuláris anyagi részecskék tömegének meghatározására használt analitikai módszer, amely az adott molekulák ionizált formái elektromágneses térben történő szétválásán alapszik. A berendezés alkalmas az így kapott ionok tömeg/töltés hányadosának meghatározására. Mindegyik komponens bomlása mágneses térben egyedi molekula töredékeket, azaz fragmenseket eredményez, amely alapján a komponens azonosítható.5 A GC-, illetve LC-vel kapcsolt MS a már előzőleg elválasztott komponensek azonosítását teszi lehetővé. A GC-MS esetében a berendezés állíthatóságának szűk lehetőségei miatt, ez meglehetősen egyszerű, mert léteznek jól kidolgozott adatbázisok, de a HPLC-MS esetében, mindez a berendezés bonyolultsága miatt nem áll rendelkezésre. A kutatás fő célja a növény másodlagos metabolit összetételének feltárása, mint például az illóolajok kivonása egy korszerű eljárással, majd az összetételének maghatározása GC-MS módszerrel, vagy a nem-, illetve kevésbé illékony gyökér összetevők kivonása szolvens extrakcióval és azonosítása HPLC-MS-el. Végső célul, pedig az azonosított másodlagos metabolitok biológiai hatásának tanulmányozását tűztük ki, a meglévő szakirodalom alapján. 1 LIUETAL. 2005, 2231-2236. 2 KUKK 2003, 11-22. 3 SÂRBU ET AL. 2007, 23-27; SĂVULESCU 1958, 588; M.O.R. 2007. 4 KÉKEDI 1995,110. 5 ARDREY 2003, 305. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 491-500. 491
