Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Természettudományok - Benedek Tibor–Máthé István–Bíró Klára–Szász Emőke–Lányi Szabolcs–Márialigeti Károly: Kőoalajszármazékokkal szennyezett csíkszentdomokosi és balánbányai talajok természetes öntisztuló képességének a vizsgálata

■ Következtetések

• A kőolajszármazékokkal szennyezett balánbányai és csíkszentdomokosi talajok esetében zajlik a spontán biodegradáció (öntisztulás). A szennyező szénhidrogén-vegyületek szén- és energia forrásként történő hasznosítására képes egyes talajban élő mikroorganizmusok (főként baktériumok) elszaporodtak, amit a sejtlégzésből származó magasabb CO2 mennyiség jelez.

• Szennyezett minták kontrolihoz viszonyított nagyobb (4-8 szoros) CO2 termelése egyértelműen az elektrondonor szénhidrogének jelenlétével magyarázható.

• A balánbányai minták esetében az ossz-, illetve gázolajbontó csíraszám kicsi (103 MPN/g nagyságrendű), ellentétben a csíkszentdomokosi mintákkal, ahol a csíraszámok 2-3 nagyságrenddel nagyobbak. Az eltérés azzal magyarázható, hogy a balánbányai vizsgált terület talaja egy meddővel mesterségesen feltöltött területen áll, ahol alig indult meg a talajképződés folyamata, nagyon gyér a növényzet. A balánbányai szennyezett mintákban szinte csak gázolajbontó mikroba található, mivel nincs, vagy alig van más szerves anyag a váztalajban mint gázolaj. Ugyanakkor a csíkszentdomokosi tározó területét gyep borítja. Feltételezhetjük, hogy a területet eredetileg is termőréteggel takarták (mintegy 10-15 cm vastagságban). Itt a talaj jóval nagyobb szervesanyag tartalmú, előfordulnak benne mind humuszanyagok, mind pedig növényi maradványok.

• A szennyezett mintákból 73 gázolajbontó törzset izoláltunk, amelyből 22 Balánbányáról származott, 51 pedig Csíkszentdomokosról. A tesztelésre kiválasztott 22 törzs közül a balánbányai R8-as törzs, illetve a csíkszentdomokosi R2, R7, RIO, RÍ8, R22, R26, R27, R31 törzsek nagy hatékonysággal bontották a tesztelt szénhidrogéneket (benzol, toluol, xilol, n-dodekán, naftalin). A kutatások folytatásával az a célunk, hogy ezen baktériumok felhasználásával kőolajszármazékokkal szennyezett területek kármentesítésére alkalmas oltóanyagot állítsunk elő.

_________________________________________KŐOLAJSZÁRMAZÉKOKKAL SZENNYEZETT...

■ Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk a Sapientia Alapítvány - Kutatási Programok Intézetének, amely kutatásainkat támogatta (1047/2006 illetve 663/2007 számú KPI pályázat). Köszönjük a Balánbányai Bányavállalat vezetőségének, hogy lehetővé tették a mintavételezéseket.

Irodalom

BENTO ET AL. 2005 Bento, F. M.; Camargo, F. A. O.; Okeke, B. C; Frankenberger, W. T., Comparative bioremediation of soils contaminated with diesel oil by natural attenuation, biostimulation and bioaugmentation, IN Bioresource Technology 96, 1049-1055.

ELTE 2006 ELTE Mikrobiológiai tanszéki munkaközösség. Általános mikrobiológia. Gyakorlati

útmutató, Budapest.

GRUIZ 1999

RISER-ROBERTS

1998

SABATÉ ET AL. 2004

SZAKÁCS 1996

SANCHES ET AL. 2000

Gruiz, K., Kitermelés nélküli (in situ) bioremediáció, IN Simon L. (Szerk.) Talajszennyeződés, talajtisztítás, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 191-193Riser-Roberts, ERemediation of petroleum contaminated soils: biological, physical, and chemical processes, CRC Press LLC, Boca Raton, FL.

Sabaté, J.; Vinas, M.; Solanas, A. M., Laboratory - scale bioremediation experiments on hydrocarbon-contaminated soils, IN International Biodeterioration & Biodegradation 54,19-25.

Szakács, Gy., Kiscsoportos gyakorlat a mikrobiológia labor tárgyon belül, 1996.

Sanchez, M. A.; Campbell, L. M.; Brinker, F. A.; Owens, D., Attenuation the natural way. A former wood-preserving site offers a case study for evaluating the potential of monitored natural attenuation, IN Industrial Wastewater 5, 37-42.

469