Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Természettudományok - Benedek Tibor–Máthé István–Bíró Klára–Szász Emőke–Lányi Szabolcs–Márialigeti Károly: Kőoalajszármazékokkal szennyezett csíkszentdomokosi és balánbányai talajok természetes öntisztuló képességének a vizsgálata
BENEDEK TIBOR ET AL. oltáskor (bioaugmentáció) a szennyezett talajt laboratóriumban felszaporított, jó bontóképességgel rendelkező baktériumtörzsek szuszpenziójával oltjuk be.6 7 A talajok azon képességét, hogy a szennyezőanyag lebontását megvalósítják mindenféle külső beavatkozás nélkül természetes öntisztulásnak nevezzük. Sanchez és mtsai (2000) a természetes öntisztulást biológiai-, kémiai-, és fizikai folyamatok összességeként írják le, amelyek a szennyezett területen természetes módon jelentkeznek a szennyező anyag lebontása folyamán. Jelen tanulmány elsődleges célja gázolajjal szennyezett talajok természetes öntisztuló képességének a vizsgálata csíkszentdomokosi, illetve balánbányai gázolajjal szennyezett talajminták esetében. ■ Anyag és módszer Mintavétel Vizsgálatainkhoz a Balánbányai Bányavállalat tulajdonában lévő balánbányai (Bălan) illetve csíkszentdomokosi (Sándominic) üzemanyagtárolók területének főként gázolajjal szennyezett talajából vettünk egy-egy talajmintát, 2006. december 15-én. Az l.a. ábrán látható a balánbányai üzemanyagtároló mintavételi területe, ahol a 2006-os évig több 50 000 literes tartályban tároltak gázolajat. 1989-ben egy nagyméretű szennyezés során 30 000 liter gázolaj folyt ki a talajra, és részben bekerült az Oltba is. A másik mintavételi terület a csíkszentdomokosi vasútállomás mellett található, a Bányavállalat tulajdonát képező fűtő- és gázolajtároló. Itt a kilenc (8 db 50 000 L-es, 1 db 13 000 L-es) tartály tartalmának átfejtései során szennyeződött a talaj (lásd l.b. ábra). A talajmintákat steril eszközökkel vettük a felszíntől 15 cm mélységben. A szennyezett talajminták mellett az üzemanyag tározók közvetlen közelében levő, de nem szennyezett talajból kontroll mintákat is vettünk. 1. ábra. Mintavételi területek: a. Balánbánya; b. Csíkszentdomokos Mikrobiális légzésintenzitás mérés a termelt CO2 mennyiség alapján A mikroorganizmusok aktivitását a termelt CO2 mennyiség alapján határozhatjuk meg ún. biométer-palackok (lásd 2. ábra) felhasználásával. A talajmintákból egy-egy biométer-palackba 50 g-ot mértünk. Párhuzamos műveletként a KOH tárolására szolgáló tartályt 15 ml 0,1 N KOH oldattal töltöttük fel, ami a képződött CO2 elnyelésére szolgál. Egy heti inkubálás (22 °C-on) után az oldaltartályból kiszívatott KOH oldatot - kiegészítve a tartály átmosásából származó, frissen forralt 35 ml desztillált vízzel - titráltuk 0,05 N HC1 oldattal 1 ml 2N BaCl2 oldat és fenolftalein indikátor jelenlétében. A titrálás során fogyott HC1 oldat térfogatából az alábbi képlet segítségével számoltuk ki a termelt CO2 mennyiségét: 6 BENTO ET AL. 2005, 1049-1055. 7 ELTE 2006. 464
