Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Sándor-Zsigmond Ibolya: Szakma- és mesterségtanulás a 19. század végén. A székelykeresztúri kereskedelmi és iparos tanonciskola
SZAKMA ÉS MESTERSÉGTANULÁS A 19. SZÁZAD VÉGÉN... A székelykeresztúri tanoncoktatás megszervezésének első kísérlete 1869 márciusában történt, amikor a két ipartársulat elhatározta, hogy egy tanítómestert alkalmaznak, aki a tanoncokat minden vasárnap délután 2 óra hosszát írni, olvasni és számolni tanítsa. „Minden társulat, céhnél egy tanító felvétetik, ki is a tanoncokat írni, olvasni és számolni tanítsa... egyformán mindenkinek kötelessége a fennírt időre 50 krajcár büntetés mellett tanon- cát elküldeni, s ha történetesen betegségben szenved az esetben fel van mentve a büntetés alól. ”2 Az elhatározást követően a társulat elnökei a kelybéli római-katolikus kántort kérték fel, aki vállalta a feladatot. A tanítót 1869- április 1-jétől az Első és Második Ipartársulat közös erővel, a pénztárból fizetett tíz-tíz forint költséggel egy évre alkalmazta. A megállapodást a társulati elnökök és a tanoncoktatásra vállalkozó tanító írták alá.3 4 A tanoncok tanulásbeli előmenetelét havonta ellenőrizték, a havi kimutatásokat megvizsgálás végett előterjesztették az ipartársulat kebeléből kinevezett bizottság elé, amely 8 napon belül köteles volt az eredményt és kiértékelést a társulati elnök kezébe letenni. 1879-ben a keresztúri tanoncoktatás a helybeli református iskola helyiségében zajlott, 1881 -ben pedig elhatározták, hogy „az állami képezdébőÉ egy tekintélyes harmadéves tanulóval bizonyos díj mellett jöjjön egyeztetésre, hogy a tanoncokat írni, olvasni és számtanra minden vasárnap d.u. 2 órától 4 óráig tanítsa s minden három hónapban az eredmény a társulat eleibe terjesztessék bé, vezessen a tanoncok megjelenéséről vagy meg nem jelenéséről rendes névsort, iskola helyiségül az elemi gyakorló iskola terem megnyerhetéséért igazgató-tanár tekintetes Kozma Ferentz úr a társulat elnöksége által legyen megtalálandó és kéressék ki pártfogása. ” Kozma Ferenc, a megkeresésre válaszolva, 20 darab magyar olvasókönyvet adott át a tanoncok részére. A tanoncot tartó mester, aki a tanoncfelvételi szerződést megkötötte, köteles volt minden hónapra 20 krajcár tandíjat fizetni, a tanidő leteltével a kiadott tandíjat ledolgoztatni, vagy készpénzben visszafizettetni. Ha tanoncát az iskolától „elfogta”, azaz visszatartotta, minden alkalommal 50 krajcár befizetésére kötelezték. Ha pedig a tanonc önhibájából mulasztott, tanoncidejét 8 nappal meghosszabbították. Az 1884. évi ipartörvény kimondta a kötelező inasoktatást minden olyan községben, ahol az inasok száma megközelítette az 50 főt. Az iparos-tanonciskola csak községi lehetett, látogatása kötelező volt minden iparostanonc számára korra való tekintet nélkül, s az inas felszabadítását az ipartörvény a tanonciskola elvégzéséhez kötötte. Iparostanonc csak a legalább négy elemit végzett, 13- életévet betöltött ifjú lehetett. Ezzel is azt akarták elérni, hogy a magánipari műhelyekbe kerülő tanoncok rendelkezzenek már egy alapszintű iskolázottsággal, írni, olvasni, számolni megbízhatóan tudjanak. Ipari szakiskolába pedig csak azok léphettek, akik legalább 2 gimnáziumi vagy polgári iskolai osztályt végeztek. Ezek a nagyobb városokban fennálló ipari szakiskolák magasabb szintű képzést nyújtottak. A tanoncidő szabályszerint három (esetleg négy) évre terjedt, ez az idő megrövidíthető volt, ha az illető tanonc a szegődtetés alkalmával legalább 13 éves volt és az elemi iskolai képzettségen kívül 2 évi polgári vagy középiskolai végzettséggel bírt. A tanidő beosztása a következő volt:-Első év. az anyagok és szerszámok ismertetése és a rendes munkások melletti segédkezés;-Második év. kezdetleges szakmunka;-Harmadik év. egyszerűbb, illetve könnyebb szakmunka;-Negyedik év: rendes szakmunka. E munkák mellett a tanonc műhelytakarításra és üzleti küldözgetésre is alkalmazható volt, de semmiképpen sem lehetett a mester családjának mindenes szolgája. 2 CsMLvt. ÜgyletJegyzőkönyve a Sz. Keresztáron alakult Első és Második Ipartársulatnak, 1860-tól, 18693 CsMLvt. Ügylet Jegyzőkönyve a Sz. Keresztáron alakult Első és Második Ipartársulatnak, 1860-tól, 1869. 4 Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet, alapítva 1870-ben báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter székelyföldi látogatásának eredményeként. Első igazgatója Gyertyánffy István, második Kozma Ferencz volt. 449
