Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... Karcfalva és Csíkjenőfalva esetében akárcsak a templom, a temető is közös egyházi tulajdont képez. A gyászjelentőben, ha jenőfalvi lakos hal meg a „csíkjenőfalvi” temető megnevezést, ha karcfalvi hal meg a „karcfalvi” temető megnevezést használják. Ez a megnevezésbeli elkülönítés olyan értelemben lehet releváns, hogy a közös temetőn kívül Karcfalvának van egy másik temetője is, amit „kőtemetőnek”55 hívnak. Ebbe a temetőbe új halottat egyáltalán nem temetnek már, de a mai napig használatban van abban az értelemben, hogy Mindenszentek ünnepén a karcfalviak gyertyát gyújtanak elhunyt hozzátartozóik sírjánál. A következőben a közös temetőről fogok beszélni. A közvetlenül a várfalakon kívül található temető két részre osztható. A két részt nagyon jól elkülöníti a közötte húzódó út, amely a temetőbeli közlekedést könnyíti meg. Akárcsak a templomi ülésrendben a temetőhasználatban is a két település elkülönül egymástól ugyanazon elv alapján. A karcfalviak a karcfalva felőli oldalra, míg a jenőfalviak a jenőfalvi oldalra temetkeznek. A temető másik része a „temető árka". Ez legkívül a kerítés mellett található és az erőszakos halált halt személyeket temetik ide. A község esetében leggyakrabban az akasztottak kerülnek ebbe a temetőrészbe, ezért „akasztottak temetőjének” is nevezik a helyiek. „Ez hagyomány azétt, hogy okuljon a másik, hogy ilyent ne csináljon.” Itt már nem választják külön a települések halottait. Az utóbbi években a hátramaradottak megszégyenítő gesztusként értékelik az elkülönítést, és esetenként, már a családi temetkezési helyen temetik el az életét önkezével kioltó halottat is. A közösségnek az ilyen esetekhez való viszonyulása nagyon változatos. Az idősebb korosztály nem ért egyet ezzel, mivel szerintük az, aki önkezével oltja ki saját életét, nem érdemli meg, hogy azok közé temessék, akik természetes halált haltak. A temetkezési divat mindig függött az aktuális korízléstől. Az újabb stílus megjelenése nem azonnali, hanem fokozatos átmenetet jelent és a megrendelő anyagi helyzete is befolyásoló tényező. A szerényebb anyagi körülmények között élő megrendelő megelégedett az egyszerűbb sírkövekkel is. Ebbe a kategóriába tartoznak avas alapanyagú sírjelek. Viszonylag sűrűn fordulnak elő öntöttvas keresztek is. A temető egésze megszentelt földterület. Belső szerkezete a társadalmi viszonyokat tükrözi, másrészt pedig a vallási igényeknek megfelelően alakult ki.56 A katolikus temetőkre általánosan jellemző, hogy középpontjukban egy kereszt áll. A Nagyboldogasszony egyházközség temetőjének centrumát az Anyakeresztnek nevezett kereszt alkotja. Ezt a település, a közösség közös halottjaiért állították 1897-ben, és a következő felirat olvasható rajta: „Boldogok, akik az Úrban haltak meg.”. Ennél a keresztnél végzik, november elsején, halottak napján a szertartást. A legnagyobb tömeget vonzó temetői szertartás természetesen a temetés és a halottak napja alkalmából tartott halotti megemlékezések. Ezeken az alkalmakon a közösség tagjain kívül számos idegen is megfordul a temetőben, éppen ezért a helybeliek október végén temetőtakarítást végeznek. Ezt mindig kihirdeti a pap a vasárnapi szentmisén, amikor felhívja a közösség figyelmét, hogy a temető tisztasága a települést, a közösséget jelképezi, és mennyire szégyen az, ha a halottak napján a temetőbe látogató idegenek szemetesen kell lássák a temetőt. A takarításra mindig sokan elmennek, mert egyúttal saját hozzátartozóik sírját is rendbe rakják. A férfiak fogatokkal jönnek, hogy a szemetet el tudják szállítani. Napjainkban a szemét elhelyezése okozza a legnagyobb problémát. A temetőben való viselkedést íratlan törvények határozzák meg. A látogató mindig a halott lábánál áll meg, előfordul, hogy megérintik a síremléket is. A hozzátartozók sírjainak meglátogatása után a település kiemelkedő személyiségeinek sírjainál is elégetnek egy-egy gyertyát és imádkoznak. A temető dinamikáját a működő sírkertbe való újabb temetkezések, az ide kerülő újabb sírok biztosítják. A temetőkultusz mellett ezek jelentik a közvetlen, élő kontaktust a temetőt működtető közösséggel.57 Az útmenti keresztek elsődleges funkciója, hogy a járókelők figyelmét a szentre tereli. Zakariás Erzsébet szerint az útmenti keresztek a helybéliek szent terének „küszöbei” a vallásos ember által tapasztalt térbeli inhomogenitásában. Határpontok, ahol kezdetét veszi a katolikusok 55 A „kőtemető” megnevezés a temetőt körülvevő kőfalból származik. 56 BARTHA 2006, 163. 57 BARTHA 2006, 162. 419
