Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
FARKAS BEÁTA milyen mennyiségű kepét fizetett. A 18. században a plébános járandósága házas embertől és cselédes özvegytől két kalangya búza, két vagy több kalangya zab, az egyedül maradt özvegytől feleannyi, míg a szegényektől kétnapi munka volt.4’’ Ez az egyházmegyének bőséges jövedelmet képezett, de a begyűjtés néha nehézségekbe ütközött. A két település lakóinak templomi ülésrendje, a templomban elfoglalt helye ettől a befizetett terménymennyiségtől függött. ,Akko vót meg mindenkinek a helye, amikor nem egyházadó vót, hanem gabonát attak. S vót, aki vékát kellett adjon, a nagygazda, met neki annyi sok vót, hogy adhatott... s akkor megvót, hogy kinek mennyit kellett. A padok es azétt ilyenek, hogy egyik keskeny, a másik széles... de vót, valamikor helye vót mindenkinek. A legelső mindig az egyháztanácsé vót, s a kózus alatt s attól hátrafelé megvót, hogy ki holkell üljön. Az, aki csak egy kanna gabonát adott az ült leghátul." (JéréGizella közlése, Csíkjenőfalva) Napjaink ülésrendje nem függ már össze a vagyoni helyzettel, az egyházadó befizetésének mennyiségével, viszony a jenőfalvi és a karcfalvi ember nem ül azonos oldalra. Ez az elkülönülés csak a legelső padokban bomlik fel, ahol a vasárnapi és ünnepnapi nyolc órás „kicsi misén” a gyermekek ülnek, a Karcfalva felőli részre a fiuk, a Jenőfalva felőli részre pedig a lányok. A tizenegy órás „nagy misén" újra visszaáll a rendszer, ami szerint a két falu lakói külön ülnek, de ezen a misén, amint adatközlőm is elmondta mindig az egyháztanács ül az első padokba, ahol reggel a gyermekek ültek. Az első padok ülésrendje még az emberi élet fordulóinak ünnepein bomlik fel. Ilyen alkalmakon mindig az ünneplő család és annak közeli rokonai ülnek ezekben a padokban. Nagy on fontos a nemek szerinti elkülönülés. A férfiak kizárólagos helye a kórus, amelynek a legfelső szintjén ülnek a legények, alatta pedig a házasemberek és az idős férfiak. Szigorúan tilos a kórusban ülni azoknak a legényeknek, aki nem voltak katonák. Ezt a katonaság eltörlése után a nagykorúsággal hozta kapcsolatba a plébános. Volt már példa arra, hogy a szentmise kezdete előtt leszólította a pap a kiskorú fiatalokat, ami nagyon megalázó volt a közösség előtt. Ilyen esetben a legelső padba kellett beüljenek azok a személyek, akik szabályt sértettek. Húsvétkor és karácsonykor, valamint a nagyabb ünnepeken a templom ünnepi képet mutat. Az évközi időszakban használt piros fehér írásos térítőkét ezeken az alkalmakon fehérre cserélik ki. A fehér szín a tisztaságot ábrázolja. Karácsonykor a gyermeki tisztasággal hozható kapcsolatba, Húsvétkor pedig a megváltás, a kereszthalál által történő bűnök eltörlésével. Ezeken az ünnepeken nem csak az oltárterítők lesznek fehérek, hanem a virágok is, amelyek az oltárt díszítik. Az ünnepek előtt a templom és környékének kitakarítása az egész közösség ügye.^6 A pap a misén kihirdeti az időpontot, amire meghívja az asszonyokat, akik majd a harangozó irányításával kitakarítják a templomot. Templomtakarításra mindig az ünnep előtti hétfőn kerül sor, így már előre számíthatnak rá a közösség tagjai. Ezekben a munkálatokban részt vesznek az egyháztanácsosok is, ők végzik a nehezebb férfimunkákat, elhordják a szemetet a megfelelő helyre. Karácsonykor a főoltár két oldalára egy-egy 6-7 méter magas karácsonyfát állítanak, ezen kívül még a mellékoltár mellé is állítanak két kisebb fát.47 Karácsony szenvedején, az ünnep előestéjén az egyházi szertartást az általános iskolások betlehemes játéka kezdi. A pásztorjátékot a vallástanárnő tanítja be a gyermekeknek, minden évben más osztálynak.48 A pásztorjáték alatt a templom funkciója átalakul, a liturgikus szerep mellé megjelenik a közösségi szerep is. A szentély színpaddá alakul át a betlehemes játék idejére, viszont a színháztól jelentősen különbözővé teszi az, hogy bármennyire tetszett a közönségnek nem tapsolja meg, mert „a templomban nem illik tapsolni”. Ez a gesztus bizonyítja, hogy a közösség nem feledkezik meg a saját maga által felállított normákról, nem szegi meg saját szabályait. A húsvét és az előtte levő nagyhét különlegességéhez hozzájárulnak a közösség helyi szokásai. A nagyböjt és nagyhét ideje alatt a templomban lila térítőkét használnak egészen a nagyszombati feltámadási szertartásig, amikor fehérre cserélik azokat. A nagyböjti időszakban minden pénteken a templomkerítésben keresztúti áhítatosságot végeznek a várfal belső oldalán elhelyezett 12 45 46 47 48 45 VESZÉLY I860, 78. 46 BARTHA 2006, 110 47 Ezeket a fenyőfákat a közbirtokosságok ajánlják fel a templom, a közösség javára és az egyháztanácsosok állítják fel 48 Jenőfalván csak I-IV osztály működik, így a jenőfalvi gyerekek a karcfalvi Mártonffy György Általános Iskolába folyatatják tanulmányaikat. Évről évre folyamatosan csökken a gyermekek létszáma, ami azt eredményezi, hogy a két faluból csupán egy osztály gyűl össze felsőbb tagozaton (V-VII1). 416
