Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Néprajz - Balázs Lajos: A nemiség kultúrájának, üzleti vonatkozásainak, nyomorának és tragikomédiájának példázatai a hazai politikai fordulat előtti és utáni évek paraszti társadalmából

szabaduljak valahogy.« (\9&7).»Ne búsulj, me megcsináljuk!« »Csináld meg, jó-e, s megfizetem.«" (F. 76)

„Egyik a mást az asszonyok kúrálták. Amelyik bátor volt, az intézte. S vót, amelyik úgy elintézte, hogy... (suttogva) elment az asszony es. ” (F. 72)

„Vannak olyan asszonyok, hogy magának meg tudja csinálni. Felmatat ilyen-olyan szerszámokkal. Azt mondja az egyik nekem eccer, »Ne, tessék, én es evvel csináltam meg, s egyedül.« S mondom, e mi? Egy olyan szeg volt, ón színű. Buta hegye volt. Aluminium volt, ejisze. Olyan vastag, mint egy ceruza. Volt egy kicsi fogója. S mondom te, én evvel...? Hát ez kilyuggajsza a beledet! Azt mondja, neki eddig lehetett volna hat es, de ő magának mind megcsinálta. Mondom, én evvel nem foglalkozom.

Egy másik a leányának csinálta meg, s a leánya az anyjának (1988). Evvel a kotor óval. Nem, nem kellett nekem... ” (N. 63)

„Aki magába csinálja magának, megvárja, hogy a többiek feküdjenek le. Külön házba vonul. Nem tudassa se az urával, se az anyósával, met sokat letiltanának. Általában sikerültek, de reá es fizetnek. Ha most nem, később. ” (N. 78)

„Bort es hallottam, hogy azt ivott meg egy féllitervel, mondta egy szomszédasszonyom, s benne élesztőt 25 banira (2x4 cm). Azt belé kellett keverni a borba, s jó forrón meginni. Belé kellett üljön meleg vízbe. De az, aki mondta nekem, annak nem vált bé. ” (N. 40)

„Itt egy bába nekiállt, s ilyen gyermek végbél-mosatóval felszívattott kékszeszt (ti. egészségügyi szesz). A perfúziós csőből egy darabot felhúznak a fecskendő végire, s azt felnyomják valamennyire a méhbe, s akkor béfecskendezik a kékszeszt. Az átlagba bevált, mert tudok olyan eseteket, amit megcsináltak 1000 lejért, s nem került korházba, itthon megúszta. Nem könnyen, de megúszta! S nem egy esetről tudok! Ezt akkor kell csinálni, mikor 1 -2 hónapos terhes. ” (N. 55)

„Akkor még ettek disztolt, amit a juhnak adtak. Avval es megjárták. Elbetegedtek. A doktorok nem akarták helyrehozni. Aztán jól lehordta az orvos. Nem szégyellik magikot, az juhoknak való, nem embernek!” (N. 66.)

Van arra is példa, hogy a vetélést megkívánással provokálta ki, ismervén ama helyzetet (már nem mondhatom hiedelemnek, mert az orvostudomány bebizonyította realitását), hogy a terhes elvetéli magzatát, ha megkíván valami eledelt.

„Mikor úgy vótam, leányul, mentem Szeredába, s néztem a kirakatokot, hogy valamit kévánjak meg - arra vót eszem -, s menjen el, de nem kévántam meg semmit. Me mondták, ha valaki megkéván valamit, avval es élményén. ” (N. 65)

„Nezte a másiknál az ételt, s kénálták, s »Nem kell!« Me arra gondolt, hogy ellesz. Úgy se lett el. Nem kévánta meg a gyermek. (F.76)

A növényi főzetek, fürdők, növények szintén gyakran elővett eszközei a házi abortiv praktikáknak, olyannyira, hogy „botanikus kert”-et„telepítettek” belső nemi szervükbe.

„Ezelőtt a nők fehérürömvel tették el a magzatot. Feldugták magokba, s attól meghalt a magzat, s elhajtotta. Volt, aki meghalt az ilyen csinálmányba. Ilyent kaptak meg az orvosok az asszonyokba (1985).

Volt, amelyik a bazsarózsa szirmát megfőzte, s beöntést csinált. Mérgező hatása van. Aztán a petrezselyem nyers gyökerét is felszúrták, s az megindította a vérzést. Úgy is csinálták, hogy hozzákötötte a tagjához cérnával, hogy nehogy erősen bécsússzon. "(N. 65)

BALÁZS LAJOS__________________________________________________________________________________

9 Létezik olyan népi hiedelem, hogy a gyermek kíván, nem az anya. Ezzel a jelenséggel újabban a tudomány is foglalkozik. Bővebben, BALÁZS 1999, 274-282.

386