Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Balázs Lajos: A nemiség kultúrájának, üzleti vonatkozásainak, nyomorának és tragikomédiájának példázatai a hazai politikai fordulat előtti és utáni évek paraszti társadalmából
„Ezelőtt vót..., minek es hítták? Kotonf A kotonvilág! Azt vettek a férfiaknak, hogy ne legyen gyermek. Az asszonyok vették. Most nem tudom aztán, mit csinálnak. Engem má rég nem érdekel. De nem lesz annyi gyermek, mint ezelőtt. ” (N. 80) „A koton az elejin ejisze olyan drága vót, hogy nem esjutott pénz reá. Vagy nem es vótak olyanyok a férfiak, hogy azt vegyenek. Inkább ez az úri rend hozta be az 5 0-es években. Csak arról gondolom, hogy itt lent a fűrészüzembe vót egy tisztviselő úr a feleségivei, s ott szolgált egy lejánka, 15 éves lehetett. S minden reggel olyan sírva kaptuk, mert mi is ott dolgoztunk. Aztán eccer megkérdeztük. S aszongya, »tuggyátok-e, minden reggel kell vigyem a bilit az Olt vízire - met a telep végibe folyt el -, s olyan gumikot kell kimossak. Ezek a kotonyok«, aszongya. »Velem a naccsága kimosassa, s aztán elteszi«. De a leányka úgy sírt. »Há a milyen te?« »Hát, aszongya, megtőtöttem vízzel, s ekkorára kinyúlott ne! Arasznyira«. Eccer aztán esszegyűltünk lejányokul, me mi is huncutok vótunk ezen a téren, s azt mondtuk, hadd el, megszabadítunk mü ettől! Elvégeztük a dolgunkot egy délután, s azt megtőtöttük vízzel, elmentünk ki a baromudvarra, s elkezdünk volizni vele. Akkora lett! S egyszer a fűrészüzem vezetője megnyítsa a kaput, s »Leányok, aszta- zanyátok...! Ti mit csináltok itt?« »Hát volizunk!« »Mivel?« »S hát evvel!« »E micsoda? Honnat vettétek elé?« S mondtuk, hogy »biztos az Úré vót, met Rozi hozta ki«. Bément János bácsi, s megmondta az asszonynak, Nusikának, hogy legyen szíves ezt úgy tegye el, hogy az ilyent nem teszik a szolgáló kezibe. Ezt saját maga rendezze el. »S há miért János bácsi?« »Azét, aszongya, a tegnap ez a hat leján, ha látta vóna, mit csináltak itt! Labdáztak vele! Hát én magam, mikor megláttam, én úgy megszégyelltem magam. Na, ezt valamerre tüntesse el.« Aztán a lejánka, »Képzeljétek el, többet nem kell kotont mossak! Még a bilit se látom sehol.« Na, akkor láttunk kotont, hogy az milyen vót: az ötvenes évek elejin. Ó, de a legények legalább 10 évvel később ha kezdték használni: a katonaságnál tanulhatták, hogy mi, s hogy kell használni. ” (N. 76) „Ezelőtt hallottam, hogy milyen drága a koton. Keresték a kotont!Na dekát utoljára nem keresik, me azt mondják, elég van (1987). Könnyen lehet hézajutni, akinek kell... ”(F. 76) „Én addig nem ismertem, hogy micsoda. Megkapom itthon, az úristókját..., egy kicsi papírtaneszlibe benne van egy... ilyen karikának néz ki, s nézem, hogy az mi. O nem vót itthon, az emberem. Mi lehet ez? Húzom ki, úgy essze vót göngyölítve, s hát az egy olyan, mint egy férfié, s kicsi csuszli vót a végin. Én szépen visszahajtottam, s aztán megkérdeztem, me nem tudtam megállni, te mit hordozol a bukszádba? S azt mondja, »na jó, hogy felkutattad!« S hát mondom, meg kellett nézzem, met én ilyent nem láttam. S azt mondja, »ha én felhúzom azt, akkor megtudod«. Aztán eccer fel es húzta, de mivel, mondtam, hogy az övé olyan húsos, hát ki es szakadt, ahogy húzta fel. Aztán így nem próbálkoztunk ilyen gumival. ” (N. 60) „De avval a gumival, hogy es hívták?...na, mint a kályhafestéket...Vulkán*'... avvalbiza sokan megjárták, me kiszakadt. Hogy durvábban foglalkozott-e a férfi vaj mi, de kiszakadt, s a leány, az asszony csak úgy maradt. Aztán csúfolták, hogy »még jó, hogy nem jött gumiköpenybe a világra a gyermek«. ” (N. 66) „Most a kicsi botba es árulják a kotont. Mész bé, kéred, s adják. Otthon eldugják, hogy a gyermekek ne kapják meg. A derekalj alatt. A szalmazsák s a derekalj közé tették, s onnat csak palacsintát süttek. Ezelőtt azt mondták, hogy vedd ki a párna alól, hogy süssünk palacsintát. Ezt a kotonra értették, a palacsinta a közösülés vót. Ezt akkor mondták, mikor a gyermekek még nem vótak elaludva, s az ember má nem bírt magával, akkor az asszonnak odasúgott: »Vedd ki a palacsinta sütőt, hogy süssünk palacsintát.«” (N. 76) A minőségi paraméterek, de az óvszerhasználat kultúrája is változott tehát a ’89 utáni években. BALÁZS LAJOS__________________________________________________________________________________ 5 Valóban volt ilyen néven gyártott román kályhafesték és a román gyártmányú kondomot is ezzel a névvel forgalmazták. Állítólag durvák és megbízhatatlanok voltak. 382
