Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
NÉPESSÉGGYARAPODÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY CSÍKSZÉKBEN (1614-1850) Szőcs János A 18. század harmincas-negyvenes éveitől számítva a népességgyarapodás addig nem látott, fokozódó ütemével, jelenségével találkozunk. Ez okon megvizsgáljuk Csíkszék népességének alakulását, demográfiai változásait az 1614-től 1850-ig terjedő időszakban. A Bethlen Gábor fejedelem elrendelte összeíráskor 1614-ben, Csíkszékben, 4555 családfőt vettek nyilvántartásba. Az összeírás listájáról hiányzó Szereda város családjainak számát mintegy 40-re becsülöm. Ezt, az így adódó 4595-ös számot megszorozva az átlagos családnagyságot kifejező ötössel, megkapjuk a lehetséges lélekszámot. Az eredmény 22975 fő. Vagyis Csíkszék lakossága akkor, szerintem, nemigen haladhatta meg a 23000 lelket, a 25000 főt pedig semmiképpen sem léphette túl. Domokos Pál Péter tette közzé az 1703-as ún. Gösseli-féle adóügyi számbavételt. Csík-, Gyergyó- és Kászonszékben akkor 4196 családot regisztráltak. A most is hiányzó Szereda családlétszámát ez esetben is 40-re becsülöm. A fentebbihez hasonló művelet után 21180 főt találtunk. Ehhez hozzászámítunk még 300 főnyi örményt is. így az összesített létszám 21480 fő lesz.1 2 3 Acsády Ignác 1896-ban publikálta az ugyancsak a lakosság megadózását célzó 1720-1721-es statisztikát. A fentiekhez hasonló műveletek elvégzése nyomán nyert lélekszám 20475. A lakosságcsökkenés Csíkban az l66l-es pogányinvázióval vette kezdetét. Veress Lajos krónikája több mint 10000 fős veszteségről beszél. E tekintetben a mélypontot az 1719-es pusztító pestisjárvány jelentette. Alcsík jegyzője, Czikó Ferenc úgy találta, hogy a járványban elhunyt csíkiak száma 12630.^ 1750-ben az általános adóügyi összeírás alkalmával a családok legnagyobb hányadának a számbavételére került sor. Az 5600-as csíkszéki családlétszám mintegy 28900 lelket jelentett. Ehhez hozzáadtam a gyergyószentmiklósi és csíkszépvízi örmények 650 körülire becsült létszámát, valamint a 300 főnyire becsült gyimesloki népességet, ugyanis ők is hiányoznak a konskripcióból. E művelet végén 29830 lélekszámot kapunk. Úgy vélem, hogy a 30000-re felkerekített létszám igen közel járhat az akkori demográfiai valósághoz. Az első igazi népszámlálás megejtésekor 1850-ben az összeírok Csíkszékben 92449 embert találtak. 100 év alatt a lakosság száma több mint háromszorosára nőtt.4 E növekedést kisebb részben a bevándorlás (moldvai és erdélyi román, valamint a moldvai csángó-magyar és más betelepedés) adja. Nagyobb része azonban a lakosság természetes szaporulatából származik. A népesség gyors növekedésében a fő érdem a frissen kiépített egészségügyi rendszeré és az egészségügyi szolgáltatásoké. 1 IMREH, PATAKI 1979, 164, 187-188. Csíkszereda családszámának a becsléséhez az 1643-as adatom a kiindulópont. Az 1643-as lustra idején Csíkszeredában 43 családot regisztráltak. MOL, F163, Székely lustrajegyzék, I. Másolat a CsSzM-ban, Ltsz. 9135. 119-120. 2 DOMOKOS 1978, 248, 269,280. Csíkszeredában 1713-ban 40 család élt.; MOL, F49/1713/8652, mf.; IMREH, PATAKI 1992. 16.; TARISZNYÁS 1994, 217. 3 Magyarország népessége 1896, 218; BENKŐ 1853, 98, 120. Lukács Mihály a pestisben elhunytak számát 1719- ben 11234-ben, Czikó Ferenc 12630-ban határozta meg; Tarisznyás 216-217. A könyv adatai alapján a gyergyószentmiklósi örmények számát 500 körülire becsülöm.; VERESS 1753, 81.; CsLvt, F29/3/1719/223 (Czikó). 4 BENKŐ 1853, 46-47; CsLvt, F29/3/1719/223 (Czikó); TARISZNYÁS 1982, 217.; CsLvt, F27/XIX/1765/60. A csíkszéki nemescsaládok száma 1765-ben 180. Ebből az adatból kiindulva 1750-re a nemesség létszámát 850 körülire becsülöm. MOL, F50. 26498-26499. mf. (Országos adóösszeírás. Csíkszék, 1750). A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 353-364. 353
