Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

Tehát a bottal, fejszével, lándzsával felfegyverkezett felderítők nem bukkantak rá a csíki kurucok rejtekhelyére, rejtekhelyeire.

Itt megjegyzem, hogy Gyimesfelsőlokon a Széphavas lábánál van egy völgy, amely a Kurucok pataka nevet viseli. Lehetséges, hogy a csíki lappangó kurucok egyik búvóhelye volt. Ami várható volt, bekövetkezett. Végül a lappangó kurucok rajtaütöttek a komisszáriuson. Pünkösd másodnapján, hajnalban lepték meg rákosi házában. 32 lovát, tehenét, juhait elhajtották. Közel 2000 forintot érő javait elvették, elprédálták.33 Csereit öléssel fenyegették. Csak úgy engedték szabadon, ha írásban vállalta, hogy többé nem üldözi a csíki lázadókat.

1706 nyarán Rabutin tábornokot magyarországi hadszíntérre vezényelték. Erdély-szerte újból a kurucok kerültek fölénybe. Pekri Lőrinc kuruc generális 1706 végén (december 29-én) megparancsolja Csíkszéknek: Petki Dávidot fogadják főkapitánynak, neki engedelmeskedjenek. A szófo- gadatlanoknak pedig súlyos büntetést helyezett kilátásba.3"*

Rabutinnak és a hadainak a távozását követően közel másfél évig a szék a csíki kurucok vezetése alatt állott.

1707. szeptember 4-én, Csíksomlyón Petki Dávid főkapitány és Henter Benedek főkirálybíró jelenlétében Csíkszék a haza védelmére hoz határozatot: éspedig „a szabadsággal élő rendek jó hadi apparátussal, de legalább lándzsával, vasvillával, az gyalogok pedig fejszékkel” jelenjenek meg szeptember 5-én Szeredában.

A nemesek, lófők, gyalogok nem lehetnek kivételek, nem hiányozhatnak, sőt, a jobbágyok is az utak bevágására felkészülve megjelenni kötelesek.

Október 28-án Csíkszeredában üléseznek, és döntéseket hoznak.

1. Háromszékkel közösen a fejedelemhez követet indítanak, „Őfelsége viselje gondunkat!”

2. A szék elöljárói látva a sok szófogadatlan embert, úgy határoztak, hogy a falusbírók első kihágásért 100 botütéssel, a másodikért halállal büntetődjenek. Vannak ugyanis olyan egyének, akik csak azt várják, hogy az ember hazulról elmenjen, javait máris felprédálják.

Ha az ellenség bejönne „senki honn ne maradjon, senkiét neprédálja, valaki honn találtatik, megölettessék. A szolga akár itthon, akár idegenben köteles a gazdája mellett maradni és őt híven szolgálni. ”35 36

Ezeket a határozatokat a szorongás, veszélyeztetettség állapota diktálta.

1707 őszén az Erdélybe visszatérő Rabutin de Bussy császári tábornok Karl Ludwig d’ Acton ezredest „rendcsinálásra” Csíkba küldi.

Cserei históriája erről így szól: „mikor Rabutin bejöve s Petki elszalada, gróf Mikes Mihály vala akkor háromszéki s csíki kurucok generálja,... de rá is mene a brassai comandáns, de Mikes a kurucokkal együtt elszalada előtte. Meghallván penig Rabutin bejövetelit, megparancsold, hogy mind a nemesség, mind az egész föld népe elköltözzék, hagyják pusztán házokot, s Molduvában átalmenjenek... Acton (Háromszéken) jó nyereséggel járván, sietve Csíkba méné és ott is a kurucokat felvervén s azokat Molduvában bekergetvén, gróf Petki Dávid csicsai szép házait felégetteti, és ott Petki szolgáiban levágat, lovait elnyeri, Bálinttit Györgyöt és Baranyai Mihályt elfogatja, mert Petki nem vala akkor házánál, azelőtt való nap hívatta Mikes Mihály Kászonba. A csíkiak mindjárt meghódolának, de a nemesség egészben elfuta Molduvában”. Csak a gyergyóiak nem akartak Rákóczi mellől elállni. Elekes András volt a királybírájuk. Acton románokat kerestetett, hogy titkon, rejtett ösvényen a németeket vezessék a gyergyóiak állásai mögé.

Csuklyás (Csoklyás, Csáklyás) Barabás tette ezt, akinek az ökreit (a németek) Szenttamáson korábban elprédálták. Csoklyás valószínű bánatpénzt kímott a kalauzolásért. Losteiner szövege így értelmezhető (Nála Csoklya Barabba az illető neve).3"

SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________

33 CSEREI 1983, 366-367.

34 SzOkl 1898, 135-136.

35 SzOkl 1898, 137.

36 CSEREI 1983, 394-396; LOSTEINER 1777, 577; Csutak 1929,633-640; CsLvt, 29/2/1701-1714/81. Későbbi ügy kapcsán tudjuk meg, hogy „Csoklyás (Csuklyás, Csáklyás) Barabás és István ökreit (!) Szenttamáson, Toplica nevű helyen Acton járásakor elprédálták"', CsLvt 47-/324/43. A gyergyószárhegyi anyakönyben az 1707 év lezárásánál felsorolják a december 15-én, az Acton katonái által meggyilkoltak nevét: Both András, Sólyom Tamás, Nagy Péter, Szász János, Fűrész János, Fülöp... Őket a ferences kolostor temetőjében hántolták el. A többiek, Bíró János, Moldvai János, Benedek István, Elekes János András,... a lap alja rongálódott, nem lehet kiolvasni a róluk

346