Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: A Csíki Székely Múzeum születése, létrehozása
Régi gazdasági eszközök: faekék, fakerekek, bútorok, tulipános ládák, ezenkívül csőllők, oszto- váták sorakoztak fel. „A falakon festéketek, művészi faragású fakulacsok, sulykok. Vetett ágy csíki szőttesekkel. ”„Mindenfeléfestékesek!” írja lelkesedéssel Venczel József. „Szépségükkel nem tud a szem betelni!” A kéziratos diáklap írója-szerkesztője folyóiratába belerajzolta Domokos Pál Péter arcképet, amelyhez a következő kísérő szöveget mellékelte: „Domokos Pál Péter, a Csíki Székely Népművészeti Kiállítás megteremtője, a csíki székelység önzetlen harcosa. Éljen a Székely Néjmiűvészeti Múzeum, hisz ennek az alapját akarja megvetni a kiállítás!” A lelkes középiskolás, az azóta széles körű elismertségre szert tett Venczel József leírását, lényeglátó mondatait írtuk ide. Következtetése világos: Domokos Pál Péter és segítőtársai csíki múzeumot akarnak alapítani.10 Úgy véljük, miszerint a múzeumalapítás gondolata mellett a rendezvény egy másik ideát is szándékozott kiemelni, éspedig: akinek ilyen gazdag múltja, kultúrája van, annak saját jövője is kell, hogy legyen.11 Az 1930. év elején aktivizálódott, újraalakult a Csíki Múzeum- és Kultúregylet. 1930 márciusában olyan bizottságot hozott létre, amely vállalta a Csík megyei Magyar Ház (művelődési otthon) építésének a teendőit. Ebben az épületben hajlékot kapott volna a múzeum, a könyvtár, több művelődési egyesület, a kaszinó és a színház. A Múzeum- és Kultúregylet 1930 Pünkösdjére nagy kiállítás rendezését határozta el. Az elgondolás szerint ezzel lehetőség nyílt volna arra is, hogy a különböző társadalmi osztályhoz, réteghez tartozó székely-magyar emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, mert a helyi újság szerint mi magyarok lehetünk bármilyen foglalkozású és bármilyen társadalmi állású emberek, „csak éppen egymásért aggódó, egymásért örökké áldozni tudó magyarok nem vagyunk. ”12 13 Az újság konklúzióját ma is aláírhatjuk! I93O. május 25-én napvilágot látott közlemény pontosítja a rendezvény nevét, jellegét: Székely népművészeti és egyházművészeti kiállítás Csíksomlyón. Az ünnepélyes megnyitót 1930. június 7-én délután 2 órára tervezték. Vámszer Gézának a Csík vármegye településtörténete című munkája bevezetőjében Pozsony Ferenc ezeket a tényeket vetette papírra: Vámszer Géza 1929-ben jött Csíkszeredába. „Ekkor érlelődött meg benne egy csíki székely múzeum gondolata. Maga Vámszer az 1976-ban megjelent dolgozatában foglalkozott a csíki múzeumalapítási törekvésekkel. Amint jeleztük, az 1929. évi gimnáziumi kiállításnak egyik alapvető gondolata éppen ez volt. Vámszer Géza Udvarhelyről Csíkszeredába telepedve, itt találkozott régi kollégájával, Nagy Imre festővel, majd összeismerkedett Domokos Pál Péterrel, Gál Ferenc pálfalvi tanítóval, műgyűjtővel. Gál Ferencné, Pál Gáborné és Nagy Imre már az 1920-as évek közepén felkarolták, felújították a régi nevezetes csíki festékes szövést. Gál Ferencné régi és új minták, míg Pál Gáborné a tradicionális formakincset felhasználva szövette a festékesnek nevezett csíki szőnyegeket. Vámszer így ír: „Először is megalakítottuk a Csíki Múzeumot”, mint egyesületet és elhatározták, amint már erről szó esett, hogy 1930 Pünkösdjén Csíksomlyón székely népművészeti kiállítást rendeznek. Lelkesedéssel járták a falvakat, amit arra érdemesnek tartottak, azt - nyugta ellenében - a tulajdonosoktól kölcsön kértek és szekérrel Somlyóra szállítottak. 14 Az összegyűjtött tárgyegyüttest 14 teremben Domokos Pál Péter tervei alapján rendezték el. A rendezvény az egykori székházban, volt fiúneveidében, majd kórházban kapott helyet. Hat teremben az alcsíki, felcsíki, gyergyói, kászoni és csángó népművészet, valamint a Kristó János alkotásai kaptak helyet. A hetediket dr. Nagy Jenő gyűjteményének a darabjai foglalták el. A nyolcadik helyiségben Vass Áron, valamint Bőjthe János dánfalvi fazekas munkái voltak láthatók. Három helyiségben (a 9-10-11. szobában) az egyházművészet régi értékei közül szentségtartókat, miseruhákat, vallásos tárgyú festményeket és szobrokat sorakoztattak fel. A 12. szobában Nagy SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________ 10 SZŐCS 2004,19-21; VENCZEL 1929; OLÁH-GÁL 1998, 98-108. 11 CSÍKI LAPOK 1929.IIL31. 12 CSÍKI LAPOK I93O.III.3O., IV.13, V.25. A Csíki Múzeum- és Kultúregylet a törvényszéki bejegyzés szerint 1876.1.9-én alakult. A román hatóságok 1925.VII.15-én jegyezték be újból. Román neve: Cercul Cultural din Miercurea Ciuc. CsLvt F45/2/445. 13 VÁMSZER 2000, 5, 7. 14 VÁMSZER 1976, 41-48; CSÍKI LAPOK 1936. VI. 7., VIII.9. 334
