Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: A Csíki Székely Múzeum születése, létrehozása
Dr. Nagy Jenőt (1872-1945), csíkszentmártoni közjegyzőt, műgyűjtőt komolyan foglalkoztatta a csíki múzeum alapításának a gondolata. Tanúság rá a Csíki Lapokban 1912 Karácsonyán közzétett cikke.8 Abban reménykedett, hogy a Csíkszeredába tervezett kultúrpalotában helyet kap majd a vármegye múzeuma is, ahogyan az Marosvásárhelyen történt. Majd felhozza a Székely Nemzeti Múzeum és Csereyné lelkesítő példáját. Ha Csíkban létezne múzeum, a gyermekek a régi pénzérmét nem helyeznék a vasúti sínre, az állampolgárok a régi könyveiket, irataikat nem tűzgyújtásra használnák! A tárgygyarapításban, a gyűjtés mellett az intézménynek segítségére lenne a vásárlás is. A múzeum hatását ma, 1912-ben vitatni nem lehet! Egy jelentéktelennek látszó tárgy a kőkorszak emberét állítja elénk, a negyvennyolcas ereklye a nagyidők dicsőségét és keserűségét juttatja eszünkbe. A hatás maradandó és nemesítő. „Nem volna-e helyénvaló, hogy összegyűjtsük azt, amit összegyűjteni még nem késő, és ami magva lehet a távoli jövőben egy nagy kulturális intézménynek. "Ha a kezdet nehéz is, visszaretteni nem szabad. Az anyagi gondokon enyhíteni lehetne a kultúra fokozott szeretetével. „Csík vármegy’e sokszor emlegetett milliókra menő magánjavaiból mindig jutna bizonyára egy részecske, amellyel az eszmét szolgálni lehetne. ” A csíki urak, vezető emberek azonban nemigen gondoltak erre, mígnem 1921-ben a román agrárbizottság a magánjavakat ki nem sajátította. így, ez a vagyon a közösség érdekében többé már nem volt használható. De a csíki múzeumalapítás óhaja, vágya megmaradt.9 A helyi lap 1929 elején Domokos Pál Pétertől értesült az Orbán Balázs születésének 100. évfordulójára tervezett megemlékezés részletei felől. Domokos Pál Péter 1926-tól a Csíkszeredái tanítóképző, valamint az ugyanott működő főgimnázium helyettes tanára. Az elsőben számtant, fizikát, mindkettőben pedig éneket-zenét tanított, énekkart vezetett. A 28. életévében járó tanár igen tehetséges, óriási munkabírással és tettvággyal megáldott fiatalember. Tenni akarását úgyszólván semmi akadály nem töri meg. Élete közszolgálat, a magyar kultúra szolgálata. A fiatal tanár a Csíki Lapok szerkesztőjének elmondotta: az Orbán Balázs ünnepély legkiemelkedőbb mozzanata a Csíki Székely Népművészeti Kiállítás lesz. A rendezvény előreláthatólag, a főgimnázium második emeletén, 1929. március 17-én nyílik meg. Domokos Pál Péter kiáltványban kérte a csíki székelység anyagi és erkölcsi támogatását. „ Testvéri szeretettel kérem, szíveskedjenek a nagy jelentőségű mozgalmat mindenben támogatni. Kiállítunk mindent, amit székely kéz csinált: faekét, csűrkapuzárat, fakulcsot, kézvonópadot, csőllőt, motollát, osztovátát, rúdravalót, festékest, párnahéjat, bokályt, fazekat, csempét, küpüllőt, sulykot, guzsalyat, mozsarat...a kiállításra kölcsönzött tárgyakat a tulajdonos nevével jelöljük meg” idézi az újságíró a nyomtatott kiáltvány szövegét. 1929 telén-tavaszán az anyaggyűjtésben és annak elrendezésében Domokos Pál Péternek segítségére voltak: Szentdomokosról Boga István, Krausz Anna, Szenttamásról Bálint Vilmos és Bara Ignác, Dánfalváról Potovszki Dávid és Palánc Ilona, Karcfalváról Sass Antal és Szász József, Madarasról Neda Gábor és Wilman Géza, Mindszentről Demes Ignác, Szentimréről Jakab Margit, Szentgyörgyről Király István és Miklós Gergely, Kászonújfaluból Gál Ilona és György Gábor. Domokos Pál Péter még megemlíti Zsögön Zoltán tanárt is. A csíkszeredaiak közül a következő segédkezet nyújtó emberek nevét őrizte meg a krónika: Ajvász Árpádné, Beke Erzsébet, Bogos Alajosné, Csiszár Baba, Czáka Julianna, Erőss Péter, Fülöp Sándorné, Hirsch Hugóné, Karácsonyjánosné, Karda Ferenc, Löffler Marcellné, Lőrincz Józsefné, Lux Józsefné, Papp Jánosné, Papp Károlyné, Orbán Emma, Sípos Margit, Szántó Albertné és Szopos Gáspárné. Idézem a Csíkszeredái „Vigyázz!” című kéziratos diáklap szerkesztőjét, Venczel Józsefet. „A kiállítás lelke, mozgatója Domokos Pál Péter képezdei tanár, aki odaadófáradtsággal összegyűjtötte s elrendezte a kiállítási tárgyakat. Erős lélekkel visszavert minden támadást, megtört minden akadályt s megalkotta a Cs(íki) N(épművészeti) K(iállítást), melynek fontosságát, érdemeit csak a jövő tudja majd helyesen értékelni!!” A diáklap gondolatmenetét folytatjuk: a 10.000 néprajzi és népművészeti alkotás bemutatására 4 teremben és a gimnáziumi folyosó 50 méteres szakaszán került sor. ______________________________A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM SZÜLETÉSE, LÉTREHOZÁSA 8 NAGY 1912. 9 SZŐCS 2003, 76-77; CSÍKI LAPOK 1912.XII.25. 333
