Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Elena Maria Şorban–Kurta József Tibor: Egy egykor csíki ferences használatban volt 1596-os velencei Antiphonarium

kikövetkeztethető, hogy erre az előzékre is kottás énektételt írtak le egykor. Még két antifónát toldottak be a kötetbe a 128. és a 169- oldalakon. A betoldásokat 20><l6 cm-es papírlapokra jegyezték le fekete és piros tintával, és az ívek fűzés felőli szélére ragasztották csontenywel. További szöveg- és kottakorrekciók találhatók a kötetben elszórtan.9

Az Antiphonarium kötése lengyel eredetű, négy dupla bordára fűzött, fatáblás, vaknyomásos, német reneszánsz típusú natúr bőrkötés. A kötés mérete: 442 x 295 x 55 mm. A könyvkötő a könyv magassága miatt a bordák közé, ill. fejnél és lábnál az oromszegők mentén egy-egy hamis bordát iktatott be. Az első és hátsó kötéstábla díszítése azonos, a gerincen a bordák köze díszítetlen. A táblákon a keretek szegélyét hármas tagozódású görgetővei húzták meg (két keskeny, 1 mm-es vonal fog közre egy 3 mm-est). Az első keretbe 155x7 mm-es Iombdíszes-medalionos görgetőt nyomott a könyvkötő. A medalionokban István, II. Zsigmond Ágost és III. Zsigmond lengyel királyok portréi láthatók, STEPHA, SIGMV: és SIGIII. felirattal. A második keret üres, a rövidebb oldalakon duplázva. A harmadik keret 228x22 mm-es, Krisztus életeseményeit megjelenítő görgetővei készült. Felosztása a következő: [Angyali üdvözlet:] ECCE VIRGO// CONCIPIET - [Keresztelés a Jordánban:] HIC EST FILIVS // MEVS DILECTV - [Keresztre-feszítés:] ECCE AGNVS//DIE (!) QVI TOLLIT - [Feltámadás:] MORS ERO MO// RS TVA O MORS. A negyedik keretbe ismét a királyfejes görgetőt nyomták. Az első táblán a középmezőben három függőleges sorban a fent leírt görgetők egy-egy 140 mm-es szakasza ismétlődik meg. A hátsó tábla középmezejében, valószínűleg helyszűke miatt a királyfejes görgető helyett egy 95 x8 mm-es indás, makkos-gránátalmás-zöld- borsós görgetőt alkalmazott a könyvkötő. Egyik görgetőt sem sikerült beazonosítani a használt bibliográfiák alapján, de a királyfejes görgető alapján egyértelmű, hogy lengyel kötéssel van dolgunk.10 A kötést nem tudjuk pontosan helyhez kötni, azonban stílusából adódóan valószínűleg a 16-17. század fordulóján készült, és egy lengyelországi műhely terméke.

A kötést egykor két rézkapocs zárta, amelyeket később rézlemezből hajlított egyszerűbbekre cseréltek. A kapcsok horgas csatjai hiányoznak. Az első táblán három, a hátsó táblán egy csúsztatógombos, növényi ornamentikás, stancolt sarokveret maradt meg. A kötet hátsó előzéke, valamit az oromszegő lábtól hiányzik, a betáblázó csíkok pergamen kódexlap töredékei. A könyvtest tartása összességében rossz, a fűzés kilazult, az ívfüzetek elcsúsztak, a kötés elrongyolódott, lekopott, nem lehet róla ceruzalevonatot készíteni.

A kiadvány liturgikus tartalma:

• f. 2-12v: Psalmus Venite per annum, 10 lekotázott teljes dallam.

• f. 13 -119v: teljes Antiphonarium de Tempore.

• f. 120-179r: Antiphonarium proprii sanctorum.

Habár e rész tartalmilag szabványos a római kalendárium szerint, néhány megjegyzés tehető:

• A 127-128. oldal közötti betoldás Szent Joakim/H«g7i?/7Cöí-antifonát közöl, nyolcadik tónusban. Ennek magyarázata, hogy az ünnepet, amelyet a 16. század második felében megszüntettek, 1622-ben újra beiktatták, december 9-ére.11

• A 137. oldalon a Sz. Mária Magdolna antifóna kéziratos korrekciója szövegbeli elírást javít.

• A Transfiguratio-ünnepe (e kéziratban 139v-l4lv oldalakon) különös ferences és erdélyi jelentőségű, köztudottan 1456-ban vezették be, a belgrádi ostrom utáni keresztény győzelem következtében, amelyben Hunyadi János és Kapisztrán Sz. János ferences szerzetes-pap döntő szerepet vállaltak.12 13

• f. 159-l69v: Commune sanctorum.

• Betoldás 168-169. oldalak között, ugyanazzal a kézírással, mint a 127-128. oldal közötti, 8. tónusú Magnificat-antifóna, Manus suam aperuit inopi.

• f. 171-173: Antiphonaeper annum, post completorium (Alma Redemptoris matrem, Ave Regina caelorum, Regina coeli laetare, Salve Regina, Sancta Maria succure miseris Mária- antifónák).

• f. 173-179: Officium Defunctorum}^

ELENA MARIA ŞORBAN, KURTA JÓZSEF TIBOR_________________________________________

9 A liturgikus bejegyzések és segédletek részletes feldolgozását lásd alább.

10 Ezúton is megköszönöm Muckenhaupt Erzsébetnek és Rozsondai Marianne-nak a kötés leírásához adott tanácsokat.

11 SZT. JOAKIM, lásd: www.newadvent.org/cathen/08406b.htm

12 Erre a kézirat nem utal, de illőnek tartjuk a megjegyzést, utalva e témakörben ŞORBAN 1998. 52-57.

13 Tartalma természetesen római, nem a regionális rítus szerinti - vö. ŞORBAN 1986.

324