Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Régészet - Demjén Andrea: A gyergyóújfalvi templom régészeti kutatása
A GYERGYÓÚJFALVI TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA Demjén Andrea Gyergyóújfalu (románul: Suseni, Hargita megye) Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található délnyugati irányban (1/1. tábla). A falu a Visszafolyó patak mentén terül el, déli részét a Maros folyó szeli át. A település a késő középkori, újkori forrásokban Wyffalw, Uijfalu, Vyfalw, Vifalú, Vy Faluk, Vyffalu, Vyfalv, Vlfalu, Uyffalu névváltozatokban szerepel. Nevének összetétele az új melléknévből és a falu utótagból áll. Orbán Balázs véleménye alapján a Katorzsa nevű határrészen falu létezett, amelyet a tatárok felégettek.1 Kölönte Béla meglátása szerint Katorzsa lakossága a 14. század közepén lehúzódott a Maros mellé és új lakóhelyét Újfalunak nevezte.2 Ezt később számos más kutató is átveszi.3 Erre vonatkozóan nem találtam konkrét történeti forrást, de valószínű az, hogy az új jelző önmagában is másodlagos települést jelez. A Katorzsa nevű határrészen 2008 októberében régészeti terepbejárást végeztünk, mely során nem találtunk településre utaló jelenségeket. A települést a források 1567-ben a 25 dénáros adó összeírásakor említik először 32 szabad portával.4 5 1569-ben a II. János által összeíratott székely főemberek és lófők névsorában kilenc családfőt tartanak számon Újfaluban.’ 1576-ban, az 50 dénáros adóösszeíráskor 16 forint adót számoltak fel, amelyből 15 forint jövedelem a fejedelmet, egy forint pedig Lázár Istvánt illete.6 Az írott forrásokban aló. században felbukkanó település feltehetően korábbi, mint az első említése, hiszen a közösségnek már a középkor folyamán jól meghatározott szokásrendje volt, erről tanúskodik az 1581-es falutörvény.7 1602-ben a Básta-féle összeírásban a császár hűségére esketett újfalvi lakosok között kilenc lófőt és 39 szabadost jegyeztek fel.8 A Bethlen-lustra idején, I6l4-ben 15 lófőt, 16 gyalogpuskást, 30 szabadost, négy jobbágyot, egy fejekötött jobbágyot, négy zsellért és hét szolgát írtak össze,9 tehát a faluban 77 család élt, amely becslések szerint 390 fős lakosságot jelenthetett. Két évvel később 18 lófőt, 13 gyalogpuskást, 34 szabadost, 31 jobbágyot és három zsellért, tehát összesen 100 háztartást jegyeztek fel.10 Az l6l4-es és 1616-os összeírásokat összehasonlítva kitűnik a társadalom mobilitása. A későbbi adó- és katonai összeírások főleg a hadköteles férfiakat jegyezték fel: 1643-ban Újfaluban négy nemest, 28 régi- és négy új lófőt, nyolc volt lófőt, 36 régi gyalogpuskást és három újat,11 1654-ben 26 nemest és 15 gyalogpuskást,12 1658-ban Lázár István százából 57 személyt,13 14 26 lovas puskást, kilenc darabontot és nyolc jobbágyot írtak össze.Barcsai Ákos fejedelem hűségére 66 személy esküdött fel 1660-ban,15 míg az egy évvel később készített részleges katonai 1 ORBÁN 1869, 147. 2 KÖLÖNTE 1910, 16. 3 VÁMSZER 2000, 140. 4 SzOkl ú.s. VII., 62. 5 SzOkl II., 269; SzOkl ú.s. VII., 66. 6 SzOkl ú.s. IV., 41. 7 IMREH 1983, 275-278. 8 SzOkl ú.s. IV., 90. 9 SzOkl ú.s. IV., 540. 10 SzOkl ú.s. IV., 566-567. 11 SzOkl ú.s. VI., 251-254. 12 SzOkl ú.s. VII., 120. 13 SzOkl ú.s. VII., 142-143. 14 SzOkl ú.s. VIE, 147-149. 15 SzOkl ú.s. VII., 163-164. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 31-48. 31
