Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Rokaly József: Dr. Jakab Antal kötődése a gyergyószentmiklósi gimnáziumhoz
népiskolákról az alábbiakban teszem megjelentésemet: ...Gyergyószentmiklós, 1845. évi április hó 8-án. Dr. Jakab Antal h. Plébános. ”30 31 Ennek ismertetésétől idő- és helyszűke miatt eltekintünk. Mondanunk sem kell, hogy a jelentés a legrészletesebben válaszol mindenik kérdésre, de azt sem, hogy e válaszok mögött milyen óriási munka rejlik, hiszen sorra veszi a I. Zárdái Római Katolikus Népiskolát, II. Felszegi Római Katolikus Népiskolát, III. Központi Római Katolikus Népiskolát és IV. Alszegi Római Katolikus Népiskolát. Szintén az iskolakérdéshez kapcsolódik a tanerők fizetése is. A romániai, örmény szertartású katolikus apostoli kormányzóság egyik Körleveléből szerzünk némi tájékoztatást: „A romániai, örmény katolikus apostoli kormányzóság KÖRLEVELEI - 1945 - III. 74. sz. Számadásról. Papi fizetések ügye. Az északerdélyi papság fizetését illetőleg a helyzet a következő. Az elmúlt költség- vetési évre fedezet hiányában semmi hátrálék nem igényelhető. A folyó költségvetési évre, április 1-augusztus hó 31-ig felvett illetményeket a központi járulékok levonása mellett Csekk útján kinek kinek kiutaltam még IX. hó 15-én. Eleddig bizonyára megérkezett. Mindezek mellett Dr. Jakab Antal h. plébános főesperesi megbízott a gyergyószentmiklósi Magyar Állami Királyi Líceumnak igazgatója is, 1945. március 1.-augusztus 31. között. Ténylegesen július 31-ig tölti be ezt a tisztséget is, de jegyzőkönyvek tanúsága szerint csak július 26-ig volt Gyergyószentmiklóson.32 33 34 Líceumi igazgatóságának ideje még ennél is rövidebb, hiszen az előző tanév is a háborús körülmények miatt már 1944. április 1-jén befejeződött miután késéssel 1943- november 3-án nyílt meg. Az 1944/45-ös tanév hátralévő részében pedig (1945. július 27.-augusztus 31) az igazgató a Páll Vilmos Által már említett Lovassy Zoltán lehetett. Ez a magyarázata annak, hogy Dr. Jakab Antal egy-két hónapos (tényleges) líceumi igazgatói tevékenysége alig mutatható ki dokumentumokban. Különben sem volt ideje az események írásos megörökítésére. Láttuk ezt az 1945. június 17-i egyháztanács-gyúlési beszámolójában is. A már említett Páll Vilmos tanártól, aki 1946-tól több évtizeden át dolgozott a Gimnáziumnál, azt is megtudjuk, hogy a sebtében összeszedett tantestület kikből állt (a két egymást követő igazgatón kívül: Dr. Jakab Antal és Lovassy Zoltán) 1945-ben:„A tantestület hamar kialakult. Ott volt a sokat tapasztalt, nagy tudású latin-francia szakos tanár Baktai Béla, Szabó Anna számtan tanárnő, a volt apáca Stengel Károlyné (Anna), a Tamás házaspár és Karácsony János festőművész, a rajztanár. A fiatalok között voltak Jenei Miklós földrajz-, és Marosi Sándor magyar szakos tanárok... Vegyük szemügyre az akkori körülményeket. Orbán László, akkori gyergyócsomafalvi segédlelkész, így számol be a német visszavonulásról: „Következett vasárnap szeptember 10. A visszavonulás egyre ömlik le a Maros völgyién. Alfalun keresztül a bucsini úton Parajának tart. Újra kerékpárra ültem... aztán nekivágtam a körútnak, hogy személyes tapasztalatokat szerezzek a helyzet komolyságáról. Végigjárva Gyergyószentmiklós hivatalos épületeit, már egyetlen árva lelket sem találtam hivatalában. Benéztem a gimnázium épületébe is, mely ekkor vöröskereszt kórház szerepét töltötte be, s amit ott láttam, azt nem tudom felejteni. Egy néhány ágyon a folyosón nyöszörgő katonák, honvédek feküdtek. Magyarok, hősök, szerencsétlenek. Kicserepzett szájuknak nem volt ki hűsítő vizet nyújtott volna. Ott hagyták őket szívtelenül, halálraválva. Se orvos, se ápoló.... Amint kiléptem az épületből, aknák robbantak itt-ott, házak füstölögtek. A szárhegyi úton messze csapták a sarat a rohanó gépkocsik. A „házak füstölögtek” megjegyzés arra vonatkozik, hogy néhány nappal azelőtt égett le az egész Felszeg. A Gimnázium épülete nem sérült. Az 1944. augusztus 23-i román átállással, és az azt követő szeptember 12-i szovjet-román fegyverszünettel megkezdődött a bolsevizmus importja Romániába. Ez az akkori román politikai és katonai elit döntése volt Észak-Erdély újbóli megszerzése végett. A román elit a kommunizmus bevezetésével fizetett nemzeti ambícióiért, de vállalta azt. A szovjet parancsnokság 1944 őszén engedélyezte a gyergyószentmiklósi magyar tannyelvű középiskola működését Magyar Állami Királyi Líceum néven, mint koedukációs állami intézményt ROKALYJÓZSEF_______________________________________________________________________ 30 GyFLvtGyGylvt, GvPlébLvt, EGYHÁZTANÁCSGYŰLÉSI..., 173/1845. sz. 31 GyÖKatPlebLvt 1945. 32 GyFLvtGyGylvt, GyPlébLvt, EGYHÁZTANÁCSGYŰLÉSI..., 326/1945. 33 ROKALY 2008, 31134 HISTORIA DOMUS 1873-2003, 314. 314
