Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései
szignált szerszám gyakori kísérője még egy németes görgető. Az utóbbi nem szerepel a dolgozatban tárgyalt RMK-ák kötésén, és rajta, lombdíszek között, három medalionos férfiportré és egy angyalfej sorakozik.110 Összegzésként a Somlyói könyvkötők a kedvelt magyaros és a három németes görgetőbői nyerték a kötéstáblák mintáit már a 17. századtól, a műhely első periódusától kezdődően, egészen a 18. századig. Az 1692. évi nagyszombati kiadású Missae nek tábláit is a fenti szignált görgető keretezi körös-lombdíszes rácsozattal és ékköves görgetővei együtt.111 Nem tudjuk, ki rejtőzik a betűk mögött, csupán feltételezzük, hogy a felirat a könyvkötő vagy a metsző nevére utalhat. A középmezőt összetett virágos-leveles bélyegző, a sarkokon ugyancsak leveles-virágos kompozíció látható (11. ábra, 1., 4. és 6. görgető, 12. ábra, f és g bélyegző). A fatáblás, vaknyomásos, fekete színű bőrkötést egykor két pár fémkapocs zárta (13. ábra). Az 1701. évi velencei kiadású Missale Romanummal egybekötött magyarországi Missae csíkszentkirályi Imre Gábor madéfalvi iskola- mestertől került a Somlyói ferencesekhez a 19- században. Viszocsány Ferenc (1619/1621-1696) felvidéki jezsuita hitszónok Hecatombe sacra című 1690-ben Nagyszombatban megjelent prédikációit sérült papírtáblás, vaknyomásos Somlyói bőrkötésén álló virágtöves, keskeny görgető húzódik, míg a harmadik mindegyik oldalán egy-egy rozetta helyezkedik el. A középmezőt virágos ovális medalion díszíti, a sarkokat egy-egy virágtő112 (11. ábra, 5. görgető, 12. ábra, b, j és 1 bélyegző). A Somlyói kötéseknek egy részét legyezőminta díszíti, amely a 17. századtól több erdélyi műhelynél is előfordul.113 Ilyen jellegű a Csíki Székely Múzeumban a 374l-es leltárszámú kötés, amelyből vizsgálata során az 1685. évi Novae quaedam missae című Somlyói nyomtatvány töredékét emelték ki.ll4A Somlyói ferences kompáktorok legalább három legyezős bélyegzőt használtak a 17-18. században, közülük kettő átvészelte a századok viszontagságait.115 A18. század eleji nagyméretű fatáblás, részben vaknyomásos, barna bőrkötés tábláin az előző kötésekről ismert magyar típusú palmettás és álló virágtöves görgetők futnak körbe. Két hárompontos görgető után jutunk a középmezőhöz. A sarkokra negyedkörös, középen teljes körös legyeződíszt nyomott a könyvkötő. A centrum alatti és fölötti sávon apró virág bélyegzők sorakoznak. A gerincen hat dupla borda van, mezői üresek (11. ábra, 3-, 3., 7. görgető, 12. ábra, a és m bélyegző). A kötés az 1634-ben a velencei Cierea-nyomdában kiadott Antiphonarium Romnanumot takarja.116 A kötet a moldvai csángó művelődéstörténet értékes darabja. A bejegyzések alapján Darvas János (Hanczik) kutnári lakos adományozta 1647-ben az antifonálét a bákói templomnak Marcus Bandinus (?-l650) marcianopolisi érsek és moldvai apostoli adminisztrátor idején, valószínűleg az érsek moldvai vizitációs útja alkalmával. 1653-ban Bonyhai Mihály (M. B.) a könyv tulajdonosa, 110 ACsSzM-ban a XVII. századi szerszám leltárszáma: 111. Leírás és ábra: MUCKENHAUPT 2002,355-356,2., 7a.-7c. ábra.; KATALÓGUS 2007, V-lb. 111 RMKII = CsSzM RMK-Kat 110. A könyv jelzete: Itsz. 3014. Coll. 2. A múzeumban a XVII. századi ékköves görgető szerszámának leltárszáma: 109. 112 RMK II 1675 = CsSzM RMK-Kat 98. A prédikációs kötet a székelyudvarhelyi jezsuiták könyvtárából származik, és vásárlás útján került 1994-ben a múzeum gyűjteményébe. Bejegyzés:Reside[nti\ae Udvarhell\yensis] Soc[ieta]tis Jesv (18. század, a címlapon). 113 TOLNAI 1939, 247-265; HEREPEI 1942, 251-256; HEREPEI 1957,155-165; ROZSONDAI 2004, 42-44; KURTA 2009, 177-198. 114 Jelzete: T 150; CsSzM RMK-Kat 93A. 115 CsSzM, ltsz. 81 (XVII. század) és 18 (XVIII, század, szignált: Wislocki). Hó Antiphonarium Romanum de tempore et de sanctis.... - Venetiis, apvd Cieras, (ex Typographia Cierea), 1634. - 2°. Ltsz. 3741. Bejegyzései: Adperpetua[m\ rej Memoriam ad Instantiam R[evere]ndiss[i]mi Archiepiscopi Marcj Bandini Liber iste ad vsum Baccovien\sis\ Ecclesiae fuit traditus et dono Datus a D[omino\ Hanczic uel JoanneDarwase CiueKutnarien. Anno D[omi\ni 1647. MenseJanuary die27 ejusde[m] Mensis (címlap recto); Sum unus ex libris MB mp 1653 Dje ultima Juni[i] mihi Deus dedi[t] (címlap recto); Sum unus ex libris MB ntp 1653 D\je] 30 Juny (p. 3); Most enim MB 1653 D[ie\ 30 Juni. Ennek vtana Ist[e]n tudgia kije lezen. Az Istent diezirni es magaztalnijo ezböl az köni[v)böl (p. 1 a végén); Ego MB az Templumb[a] adom, hogy szolgiallunk ot belölle. Ego MB Dum vollo possum traferre (!) templo, tantum modo hunc meum libru[m] licitu[m] sit Glorificamus et Laudemus ex libro Deu[m] semper jn Templu[m\ (p.[2] a végén); Hunc librum Antiphonar[ium] oblatum temporep[er]turbationis Regnj A. R. P. Nicolaus Somolyaip[ro] tunc Guardianus Csikien[sis] p[ro]curavitfl[orenis\ 7. Anno 1657. die 2. Februar' ad usumEccl[esi]ae Csikiensis Claustri (Kájoni János írása, címlap verso; az oblatum előtt, áthúzva Bacoviensi Eccl. látható); Conventus Csikiensis 1755 (címlap recto). ________________________A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM „RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR”... 237
