Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kővári Réka: A csíksomlyói Deák–Szentes kézirat és Szentes Mózes kézirata
A CSÍKSOMLYÓI DEÁK-SZENTES KÉZIRAT... áthozott anyagot, épp az azt megelőző hetekben elkészült új könyvespolcokra, ömlesztve, valamint a kolostor emeleti folyosóján lévő szekrényekbe.55 Szentes Mózes bekötött kéziratának gerincén a következő olvasható: „Manuscripta Fr. Szentes: Noviciátus Orationes 1751 ”. Egy könyvtári matricán tollal a 2091-es szám szerepel. A kézirat belső kötéstábláján egy beragasztott cédulán a kézirat címe C Orationes in Novitiatu Scrip. "), szerzője G,Moyses Szentes"), és évszáma G,1751") szerepel, valamint hogy a címlapon háromszor tolipróbát végeztek G,Circularam háromszor: Probatio calami’*). A címlapra ennél többet maga Szentes Mózes sem írt, viszont ott láthatjuk a máriaradnai ferences konvent trónoló Madonnát ábrázoló körpecsétjét G .SIGILLUM CONVENTUS M. RADNENSIS”). A kézirat - ahogy azt Hubert Ildikó írta - máig számozatlan. A bekötés alkalmával körbevágták, néha a szöveg kárára. A több mint 300 oldalas kézirat írásképe változó, de egy kéz, Szentes Mózes munkája. A címlap utáni hét oldalt sűrűn és teleírta, majd ezután az eredeti méretű papírra széles margókat rajzolt, s a keretbe írt Szentes, s innen kezdve több-kevesebb kihagyással a következő oldal kezdőszavát/szavait is rávezette az oldal aljára. Mint említettük, Szentes Péter 1751. július 14-én öltözött be, rendi neve Mózes lett. Vagyis a noviciátust az 1751 -52-es tanévben töltötte. Ezt alátámasztják a kéziratban olvasható dátumok is: a címoldalon és a legvégén 1751. szerepel; hátulról számolva a harmadik oldal alján egy másik dátumot is találunk: 1752. május 17.; a kézirat közepe táján pedig egy festett kéz látható, s a.„Manus Religiosorum” felirat alatt az 1752. június 5-i nap. A kézirat címlapja szerint fráter Szentes célja, hogy összeírja a későbbiekben használatos különböző imádságokat, melyeket a liturgiában ill. paraliturgiában egyaránt mondania kell. Novicius korában írt kézirata tehát imádságoskönyv. Benne zömében latin nyelven találunk különböző orációkat, akklamációkat, de magyarul is írt, pl. a ferences rend legnagyobb szentjeiről, mint pl. Páduai Szent Antalhoz imádságokat; lelkiségi írásokat és útmutatókat pl. a szent búcsúk elnyeréséről. A Szent Antal Responsoriuma c. részben megjelenik az imádságoknak azon záradéka, melyet a vallásos néphagyomány fenntartott: „Dicsőség az Atyának és fiúnak és Szent leieknek/ miképpen kezdetben vala most és mindenkoron és mind örökkön örökké, / Úgy legyen hogy mü érettünk Szent Antal könyörögjön. Amen. / Aki ezen imádságot el rendelt idején el mongya: / bizonyoson / a mit kér istentől/ha lelkének üdvösségére szolgál / meg nyeri./Jól tugya, és jó reménségben legyen. ” Emellett találunk énekszövegeket és két kottát is. Az említett magyar nyelvű népénekeken kívül egyéb, gregorián énekszövegeket is olvashatunk, mint az O Deus ego amo te kezdetű himnuszt, vagy a ferencesek híres Mária-énekét, a Tota pulchra es Máriát. A fentebb tárgyalt Deák-Szentes kézirat szöveges függelékében, melyet feltehetőleg 1774 után írtak, olvashatjuk a Szentes-kéziratban lévő magyar népénekeket. Ezek részletes összehasonlítása után56 azt mondhatjuk, hogy két éneket (Boldogasszony anyánk és Mennynek, földnek Ura) a Deák-Szentes kézirat függelékébe nem fráter Szentes, hanem valószínűleg egy diák írta be (iskolás írás). Utóbbinak szerepel egy rövidített, a második versszakkal induló változata is Szentes kéziratában (Szeretlek tégedet, szerettél engemet). A Deák-Szentes kézirat függelékébe a másoló a második strófával kezdte el írni az éneket, de Szentes Mózes később, az utolsó szakasz után, a lap aljára odaírta az első versszakot. (Itt, a Deák-Szentes kézirat függelékében egyébként a bővebb változat szövegét találjuk, felcserélve, s kihagyva az utolsó két strófát.) A Szentes kéziratban kottával szereplő Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom kezdetű ének mindkét kéziratban Jézust kereső áitatos léleknek óhajtása” felirat alatt olvasható. Az Imádlak, Jézusom, itt áldlak, Krisztusom kezdetű éneknek azonban különböző címek jutottak: „Más fohászkodás az óltári szentséghez” (Szentes kézirat) ill. „Az ótári Szentséghez Ének” (Deák-Szentes kézirat). E kézirattal módunk van megismerni Szentes Mózes kézírását. Ezzel pedig Domokos Pál Péter feltevését is alá tudjuk támasztani, mely szerint a Deák-Szentes kézirat nem a kézirat dallamainak összeíróiról kapta nevét. Szentes Mózesnek az 1751/52-es tanévben ferences novíciusként írt 35 36 35 A kézirat felkutatásáról, a bennük található magyar nyelvű népénekekről 2009. őszén a 800 éves a Ferences Rend c. konferencián részletesen beszámoltam. A tanulmányt (az énekek kottáival) /. KŐVÁRI 2011. 36 A Szentes-kéziratban és a Deák-Szentes kéziratban szereplő négy magyar népének részletes összehasonlítását l. KŐVÁRI 2011. 223
