Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kővári Réka: A csíksomlyói Deák–Szentes kézirat és Szentes Mózes kézirata
KŐVÁRI RÉKA A Deák-Szentes kéziratban levő énekek sorrendje is a Cantionale 1719-es második kiadását követi. Az adventi Credo az énekeskönyv commune részéből a 18. században az adventi énekek közé került. A maga csoportjában maradó énekek közül három későbbre, kettő pedig korábbra került a második kiadásban. További eltérés a Cantionale első két kiadása és a kézirat között két helyütt, két-két éneknél tapasztalható.30 A Deák-Szentes kézirat tehát, mint kottás kéziratos énekeskönyv, a Kájoni Cantionale 1719-es második kiadásában található leggyakrabban használt énekek dallamát gyűjti össze. Gyakorlati használat igénye hozta létre, mint a többi kéziratos (általában kotta nélküli, csak szövegeket tartalmazó) énekeskönyveket is. Közelebbről pedig templomi énekvezetői, kántori használatra készülhetett, hiszen e kézirat összeírója-összeírói zömében ugyan lekottázták a szövegekhez tartozó dallamot, de a szövegből csak az énekek első versszaka olvasható benne. Tehát a Deák-Szentes kéziratot kántorkönyvnek tekinthetjük. Ezt a vélekedést erősíti, hogy 135 le nem kottázott ének incipitjét is olvashatjuk a megfelelő liturgikus időszak szabadon maradt kottavonalain, üres helyein, illetve lapszélein, amelyekhez ad notam utalások is tartoznak. Ezek közt 25 olyan található, mely a Cantionaléban nótautalás nélkül szerepel. Papp Géza a gyűjtemény íróiról összefoglalja az addigi szakirodalomban megjelent elképzeléseket. így említi Domokos Pál Péter feltevését is, mely szerint „e kézirat dallamainak összeírója nem más, mint a ‘Cantionale Catholicum’ második kiadásának sajtó alá rendezője, Balás Ágoston. ”31 Papp Géza azonban összegzésként a következőket írja: „A gyűjteménnyel kapcsolatba hozható személyektől (Balás Ágoston, Bartalis István, Szentes Mózes, Deák Imre) mindeddig semmiféle hiteles kézírás nem került elő, így az sem állapítható meg részletesen, hogy melyikük mivel járult hozzá e becses zenei emlék kialakulásához”.32 A nemrégiben felfedezett Szentes Mózes kézirat ismeretében azonban valamelyest közelebb kerülünk e felbecsülhetetlen zenei gyűjtemény keletkezéstörténetéhez. ■ 2. Szentes Mózes kézirata (Orationes in Novitialu scriptae, 1751-1752) Hubert Ildikó néhány éve megjelent tanulmányában említ egy Szentes Mózes-kéziratot: A Máriaradnai Ferences Könyvtárban őrzik Szentes Mózes ferences szerzetes egy teológiai kéziratát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régi magy arországi irodalom-specializációs hallgatói által végzett rendezés közben előkerült, jelzet nélküli, nyolcadrét alakú, nagyobbrészt latin nyelvű kötetben (Orationes in Novitiatu scriptae, 1751-1752) több helyütt magyar nyelvű énekek találhatóak.33 E kéziratban található négy magyar nyelvű népének is, közülük kettő kottástul. Hubert Ildikó függelékben közli ezen énekek jegyzékét.34 A népénekek és Szentes Mózes említése miatt figyeltünk fel a kéziratra, s próbáltuk több úton is megtudakolni az időközben Máriaradnáról elszállított könyvtár hollétét. Muckenhaupt Erzsébet a dési ferencesekhez irányított minket, ahol (ideiglenesen) otthonra találtak a máriaradnai ferences könyvtár kötetei. A Kolozs megyei Désre 2009- június elején sikerült eljutni. A rendház könyvtárában, a Kájoni Jánosról elnevezett szobában helyezték el a ferencesek a Máriaradnáról olvasható - bár ez adódhat a latin szövegezés miatt is -, egy másik ének, mely csak az 1719-es kiadásban jelenik meg, egy további kiírt versszakában attól eltérően variálódik. 30 Az adventi Credo, a Hiszek egy Atya Istenben a kézirat elején szerepel (Deák-Szentes kézirat 9. o.). Az 1676-os első kiadásban ugyanabban a csoportban, de később szerepel a Mittitur ad Virginem (13. o.), a Jer mi dicsérjük (14. o.) és a Veni Jesu (47. o.) kezdetű ének. Az 1676-os első kiadásban ugyanabban a csoportban, de korábban szerepel a Siralomnak oka (15. o.), Üdvözítőnknek szent anyja (16. o.), valamint a 21-26. oldalakon tizenkettő, és az 55-56. oldalakon két ének. Két helyütt két-két ének mindkét kiadásban másutt található: a lamentáció (29. o.) és az A felséges Isten később (30. o.), míg az 58. oldalon szereplő két ének korábban. 31 DOMOKOS 1986, 402. 32 PAPP 1988, 387. 33 HUBERT 2001, 709. 34 Hol vagy, én szerelmesJézus Krisztusom (kottával); Imádlak Jézusom, ittáldlak, Krisztusom (kottával); Boldog- asszony, anyánk; Mennynek, földnek Ura, pokolnak rontója (ill. ennek rövidített, a második strófától induló változata: Szeretlek tégedet, szerettél engemet, HUBERT 2001, 711. 222
