Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kelemen Katalin: Egy székelyföldi tudós pedagógus: Imets Fülöp Jákó (1837–1923)
KELEMEN KATALIN élő katolikusok helyzetét. Gegő Elek 1836-os moldvai utazása után ez volt az első kísérlet arra, hogy a Romániában élő magyarok helyzetét megvizsgálják. A küldöttség tagjai közt volt Veszély Károly marosvásárhelyi esperes, Imets Fülöp Jákó és Kovács Ferenc gyulafehérvári hittanár. A társaság útjáról két úti beszámoló és egy jelentés maradt ránk.63 Veszély, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban címmel64 1870-ben Marosvásárhelyen ki is adták az útinaplókat. A kötetben közölt két útinapló közül az első és terjdelmesebb Imets Fülöp Jákó naplója,65 a második beszámoló szerzője Kovács Ferenc. A naplókhoz Veszély Károly írt bevezetőt, amely tulajdonképpen rövid földrajzi, társadalmi, gazdasági és politikai helyzetismertetés Moldva-Oláhországról. Imets naplójában részletesen számol be az utazás eseményeiről, szinte naponta feljegyzi a fontosabb történéseket, indulásuktól kezdve követhető útvonaluk, ahogyan végigjárták az országot. Augusztus 5-én indultak Gyulafehérvárról, Marosvásárhelyen csatlakozott hozzájuk Veszély, és indultak a Székelyföldön át Moldvába. Ahány településen áthaladtak, mindegyikről ír valami érdekeset, azokról a moldvai falvakról, településekről, ahol állomásoztak, bővebben is tájékoztat. Galacon és Brailán annyi a székely, hogy „reng bele a Duna partja” - olvasható naplója augusztus 22-i bejegyzésében. Arra is felfigyel, hogy a Román királyságba kivándorolt székelyek, különösen a nők gyakran kerülnek kilátástalan helyzetbe, s ennek következménye erkölcsi süllyedésük. A jelenség okait is megpróbálja feltárni: „El kelle ismernem, hogy minden egyéb elnyomorító állami, kormányzati és szülőföldi okok mellett a székely nők feltűnő sülyedésének fő oka: a székelyföldi nevelés, kivált a nőnevelés hiányában áll. A székelyföldi népiskolákat alig járja a tanköteles gyermekek egy negyedrésze, ezek jobbára fiúk. ” A kivándorlás kapcsán írja a naplóba: „ némely években a Székelyföldről 5-6 ezer ember is vándorol ki, a Moldva-Oláhhonba kimenőik évenkénti átlagát pedig bízvástföltehetjük 2-3 ezer emberre. ” Az utazás során tapasztaltak arra késztetik, hogy a székely kivándorlás okait kutassa, és megoldásokat keressen megakadályozására. Többek között a székelyföldi gazdaság, a népnevelés és az iskolázás fejlesztésében látta a problámák megoldását. Imets útinaplója olvasmányként is érdekes, ugyanakkor a moldvai és havasalföldi magyarokra vonatkozó értékes dokumentum. Később csíksomlyói igazgatósága ideje alatt sem hagyott fel utazásaival. 1874-ben Bécsbe látogatott, 1878 nyarán a párizsi kiállításra utazva bejárta Közép-Európát és ellátogatott Londonba is. 1887 végén Olaszországban járt, főleg Velencében, Rómában, Nápolyban és Firenzében töltött több időt. Úti élményeit, tapasztalatait az iskolában is igyekezett hasznosítani. Az első kimondottan turistáknak szánt erdélyi útikönyvEmke-utikalauzMagyarország erdélyi részében címmel jelent meg 1891-bcn. Imets az EMKE csíki osztályának alapító tagjaként társszerzője volt a kiadványnak, Becze Antallal együtt készítették el Csíkmegye leírását.66 ■ Imets emlékezete Az egykori kanonok, a kiváló pedagógus és sokoldalú tudós Imets Fülöp Jákó 1912. október 24-én hunyt el. Élete alkonyán „osztatlan szeretet és tisztelet vette körül” - írja Antal Áron. „A nyarat rendesen Tusnádfürdőn villájában piheni át; ott mondja el arany-miséjét is 1911 augusztusában. Ezután ereje lassankint fogyni kezdett és úgyszólván minden nagyobb fájdalom nélkül, csendesen elaludt az ÚrbanZ*67 68 Szülőfalujában, Tusnádon temették el, kívánsága szerint. Csíksomlyón, a Kis-Somlyó hegy oldalában gránitkőből faragott keresztet állítottak fel a hajdani gimnázium igazgatójának tiszteletére. Szülőföldjén ápolják emlékét, a tusnádi iskola az ő nevét viseli. A község nagy szülöttének tiszteletére szervezett iskolanapok keretében 2008. november 14-én - Imets Fülöp Jákó születésnapján - leleplezték az egykori kanonok portréját ábrázoló bronz féldomborművet, Sárpátki Zoltán képzőművész alkotását az iskola falán helyezték el „Mintpap, 63 VINCZE 2004, 5 64 2004-ben a Csíkszeredái Státus Kiadó jelentette meg hasonmás kiadásban. Lásd a mellékletben: Imets F. Jákó fontosabb munkái. 65 Tusnádi Imets Fülöp Jákó Gymn. Igazgató-tanár Úti-Naplója, 1868. 66 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáit. 67 ANTAL Á. 1913, 32. 68 ANTAL II. 2008. 214
