Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kelemen Katalin: Egy székelyföldi tudós pedagógus: Imets Fülöp Jákó (1837–1923)
KELEMEN KATALIN Életrajzírója, Antal Áron már 1913-ban megállapítja, hogy verseinek nincs irodalmi jelentősége: „Általában tnintha kiugrottá volna a magyar költészet fénykorát, melynek hatása alig látszik meg rajta. Azt mondhatjuk róla, hogy a diákos iskolának egy kései epigonja. "l9 A korszak székelyföldi irodalomtörténetével foglalkozó kutatók számára jelenthetnek sajátos színfoltot Imets verses alkotásai. Néhány költeménye, amelyet a szülőföld, vagy a helyi népköltészet és hagyományok ihlettek, regionális szempontú, székelyföldi irodalmi antológiákban, kiadványokban kapott helyet. Kőosztováta című verse, amely a Nagysomlyó déli oldalán található érdekes alakú sziklacsoporthoz fűződő népmondát dolgozza fel, többször is megjelent.49 50 Kortársai kiváló szónoknak tartották Imets Fülöp Jákót. A reformkor nagy' szónokainak tanulmányozása és hatása alatt felnövő szónoki iskola követője volt. A hazafias és vallásos meggyőződés erejével hatottak beszédei, amelyeket gimnáziumi ünnepségeken és más alkalmakkor mondott. Erőteljes szónoki nyelv és előadás jellemezte, egyházi szónoklataira jellemzőek voltak a népies fordulatok. Erkölcsi célzatú egyházi beszédeiben ostorozta többek között a pálinkázást, amelyet a székely nép megrontójának tartott, a témában cikkeket is közölt a korabeli lapokban.51 Érdeklődése a történelem, különösen a székelység története iránt már Imets egyetemi tanulmányai idején is megmutatkozott, a székelyek eredetének kérdése is foglalkoztatta. Az 1860-as években már elkezdődött a székelyek eredetének kérdése körüli vita. Imets a székelyek hun eredetének meggyőződéses híveként kitartóan védte álláspontját, később azonban meg kellett érnie, hogy az általa fontos történeti forrásnak tartott Csíki Krónika hitelét az újabb tudósnemzedék megkérdőjelezte. Első ilyen témájú munkája, A székely nemzet eredete a Veszély Károly által szerkesztett Gyulafehérvári Füzetekben jelent meg 1861-ben,52 53 54 az akkor elismert történetíró, Szalay László ellen irányult, aki tagadta a székelyek hun eredetét. Dolgozata szakmai elismerést váltott ki, az akkori tudományos élet ismert személyiségei közül Fraknói Vilmos, Szabó Károly, Jakab Elek is üdvözölte a pályakezdő tudóst. A székely és lófő név eredetéről címmel 1862-ben ugyancsak a Gyulafehérvári Füzetekben közölte tanulmányát.55 Munkássága során a székelyek történetének témakörében gyűjtött anyagot csak részben dolgozta fel. A csíksomlyói gimnázium értesítőiben is több alkalommal közölte dolgozatait a témában (A székely nemzet mozgalmai a hazai fejedelmek alatt, Visszapillantás a székely nemzet másfélezredes múltjára'). Történelmi tárgyú tanulmányai közül figyelemre méltó az 1848-49-es szabadságharc Csíkszékre vonatkozó eseményeinek feldolgozása. 1879-ben a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület közgyűlésén olvasta fel Csíkszék 1848/9-ikihadi történetéből55 című hosszabb tanulmányát. A csíki néprajz, régészet és történelem témakörében is végzett kutatásokat, az ő kezdeményezésére javították ki a csíkszentléleki Veres-képet és a csíksomlyói Salvator-kápolnát.56 57 58 59 Már az 1860-as évektől kezdve foglalkoztatta Imetset a székely kivándorlás kérdésköre is, nagy vitát kavart az aktuálissá vált téma kapcsán az 1862-ben Hozzászólás egy korszerű eszméhez5' címmel az Idők Tanújában közölt tanulmánya. Ugyanezt a témát járja körül Tusnádi álnév alatt 1863-ban Aradon megjelentetett munkája: A székelyek s egy régi baj^s, amelyben a kivándorlás okait elemzi, felemlítve a föld terméketlenségét, a túlnépesedést és az áldatlan politikai viszonyokat. A székely kérdést kibővítve, 1866-ban a bukovinai csángók hazatelepítése ügyéért is szót emelt Néhány szó szegény bukovinai magyarjaink ügyében című írásában."19 49 ANTAL Á. 1913, 33. 50 Vitos Mózes közölte a Csíkmegyeifüzetek című munkájában (Vitos 1894; 2002.148), majd megjelent a Székelyek a költők dalaiban c. versgyűjteményben (Összegyűjtötte Havadi Mihály Gábor. Budapest, 1908), újabban kiadott irodalmi antológiákba is beválogatták. 51 ANTAL Á. 1913, 34. 52 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEIV. kötet, 78). 53 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEI V. kötet, 78). 54 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEI V. kötet, 78). 55 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEI V. kötet, 78). 56 ANTAL Á. 1913, 32. 57 SZINNYEI V. kötet, 78, ANTAL Á. 1913,23. 58 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEI V. kötet, 78, ANTAL I. 2000 96). 59 Lásd Imets F. Jákó fontosabb munkáinak jegyzékét (SZINNYEI V. kötet, 78; ANTAL Á., 23). 212
