Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…hogy az ő jó igyekezete porba ne menne…” A csíksomlyói ferences gimnázium Szent Mihály Arkangyalról nevezett szemináriumára vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltár kezelésében (1765–1840)
BICSOK ZOLTÁN hogy a gimnázium, „bezárólag egész a rhetorikáig kiegészíttessék”22, és a továbbiakban még évtizedekig ezen alapítványból fedezték a szintaxis és retorika tanárának évi 60 rajnai forintos fizetését. 1733-ra már állt a fából készült, emeletes iskola- és szemináriumépület, amelynek jobb szárnyában, a földszinten az elemi osztályok, az emeleti részen pedig az alapítványos tanulók hálótermei kaptak helyet. Az épület középső részében színielőadásokat tartottak, a bal szárny földszintjén volt az alapítványos diákok tanterme, az emeleten pedig a poézis és retorika osztályok tanterme.23 1734-1735-ben a Mária Társulat költségén az amfiteátrumot kibővítették, az auditórium elé tölgyfából előcsarnokot építettek. Mivel a folyamatosan gyarapodó diákság már csak szűkösen fért az 1735-ben tűzkárokat is szenvedett iskolában, a 18. század derekán időszerűvé vált egy újabb épület készítése. 1749-től kezdve a rendház és a szék tisztsége is komolyan foglalkozott az építés gondolatával, tervek készültek, építőanyagot gyűjtöttek, azonban az új iskola felépítésére irányuló bátortalan kísérlet csakhamar megfeneklett, az alig elkezdett munka 1754 körül abbamaradt és csupán 26 évvel később folytatódhatott. Végül a csíki falvak összefogásával, valamint a székely határőrezredek hathatós támogatásával, tulajdonképpen egy év (1781) alatt felépült, most már kőből és téglából az új iskola- és szemináriumépület. Bár a Főkormányszék folyamatosan utalt ki az épület fenntartására kisebb-nagyobb pénzösszegeket, a rohammunkával felépült iskola és szeminárium a 19. század elejére igencsak megrozzant, olyannyira, hogy 1805-ben Sándor Mihály főkirálybíró „nem kitsiny kedvetlenséggel” kénytelen tudomásul venni „ azon drága épületnek olly romlott állapottyát, hogy öszve omlásától lehet félni, mellyet az Isten ne adgyon”.24 1815-re aztán a falakról már hullott a vakolat, a fedelén becsorgott az eső, az ablakszemeket a jégeső betörte, padlózata elkorhadt, a padokat már javítani sem lehetett. Egy évtizedig tartott, amíg a többszöri tervkészítések és a Guberniummal való hosszas leveleződés után elkezdődött az építkezés, aztán másfél év alatt (1837-1838) elkészült az új iskola és szeminárium. A kétszintessé alakított épület25 költségeinek zömét a székely határőrezredek, illetve a csíki nemesség és polgári rend hozzájárulása mellett, a Gubernium fedezte a brassói harmincadpénztárból.26 27 Az új épületben a nevelőház két hálószobával, étteremmel, konyhával, két tanteremmel, egy hálóteremmel, betegszobával illetve a régens és a helyettese számára kialakított három helyiséggel rendelkezett. A forradalom és szabadságharc idején a szeminárium is osztozott a gimnázium sorsában: falai közé katonák települtek, akik a földszinti termekben tartották lovaikat. Rövid idő alatt az épület annyira lepusztult, hogy 1851-ben már kétséges volt, egyáltalán érdemes-e újraindítani a szemináriumot, vagy fel kell számolni, megmaradt berendezését elárverezni és a befolyt összeget a tanulmányi alapba tenni. Végül a további fenntartásáról született döntés, azonban azzal, hogy a gimnázium a világi papság irányítása alá került, az 1851 utáni nevelőház történetében is új fejezet kezdődött. ■ 1.3. Egységesítés és állami felügyelet (1773-1849) A felvilágosult abszolutizmus, amelynek oktatáspolitikáját két kulcsszóban lehetne összefoglalni, ellenőrzés és korszerűsítés, a csíksomlyói iskolát sem kerülte el: Mária Terézia uralkodásától kezdve az állami beavatkozás egyre inkább érezhető volt. Pergen államminiszter 1770. évi tanügyi törvénytervezete szerint „szükséges, hogy az állam teljesen és állandóan magához vonja az iskola és nevelésügy’felügyeletét és vezetését”21 - és a továbbiakban ez a szándék végig is kísérte a Habsburg oktatáspolitikát. A kitűzött cél persze igen dicséretes volt: nemcsak a műveltségi színvonal emelése, hanem mindenekelőtt az állam számára szükséges hasznos szakemberek és hűséges polgárok nevelése - ennek érdekében pedig szükség volt az állami oktatás megszervezése mellett a felekezeti iskolák 22 Lukács Mihály hagyatéka nyomán 1726-ban újból beindulhatott az iskola két felső osztálya, a poézis és a retorika. 23 BOROS 1994, 108.' 24 CsLvt F28, Felcsíkszék iratai, 260. 25 Miután 1911-ben az épületből a katolikus gimnázium kiköltözött, falai között árvaház működött. 26 CsLvt F27, Csíkszék iratai, CCXVII/9. 27 Idézi BÁNDI 1896, 31. 162
