Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…hogy az ő jó igyekezete porba ne menne…” A csíksomlyói ferences gimnázium Szent Mihály Arkangyalról nevezett szemináriumára vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltár kezelésében (1765–1840)
BICSOK ZOLTÁN felélesztésére5 6, 1661-ben a Somlyói rendházat és iskolát újabb tragédia érte. Az Izmáéi budai és Ali temesvári pasák által vezetett török-tatár csapatok l66l nyarán-őszén egész Csíkot végigrabolták, a történeti hagyomány szerint 26 csíki templomot gyújtottak fel. Ekkor a ferences közösség 12 tagjából négyen fogságba estek, három menekülő rendtagot, köztük Somlyai Miklós házfőnököt a tatárok megöltek, Pálfalvi Péter atya pedig, aki a templom padlására menekült, a tűzvészben pusztult el. A kolostorból és a templomból csupán az üszkös falak maradtak, a fából épült iskolából még ennyi sem. Az újjáépítés közel két évtizedig tartott, és Damokos Kázmér, Taploczai István, Dóczi Imre illetve Kájoni János házfőnökök rátermettségét egyaránt dicséri. A barátok kitartása, a hívek buzgósága és a katolikus főnemesség nagylelkűsége lehetővé tette az újrakezdést. A kolostort sikerült annyira rendbe hozni, hogy fél évszázadig zsindelyezésen kívül nagyobb javításra nem is volt szükség. Az iskola újjáépítése úgyszintén Damokos Kázmér idején kezdődött és Taploczai István második házfőnöksége alatt7, 1667-ben fejeződött be. Az oktatás 1661 utáni újrakezdésében nem kis szerepe volt a római Hitterjesztés Szent Kongregációjának. Miután Damokos Kázmér látta, hogy a szorult anyagi helyzetben nincs lehetőség a világi iskolamesternek fizetést adni, a Szent Kongregációhoz fordult állandó segélyért. Következő év december 17-én kelt Barberini bíboros válasza: „az iskola mesterről pedig, a kit Csíkban a gyermekek istenes nevelésére s tanítására alkalmazni kívántok, a Szent Gyülekezet atyailag gondoskodott, meg rendelvén számára innentől kezdve Rómából évenként fizetendő30 Scudát. Atyaságod8 9 pedig ... arra törekedjék, hogy ezen iskolamesterségre egy minden tekintetben alkalmatos és érdemes egyén vétessék fel, kit képessége mellett vallásos buzgósága is ajánl.,f) A Szentszék egyébként a megígért támogatást 1823-ig folyósította is.10 Az évtizedekig két tanerővel működő iskolában ezekben az években grammatika (nyelvtan) és szintaxis (mondattan) osztályok működtek, majd 1719-től újraindult a poézis (költészet) és megkezdte működését a retorika (szónoklattan) osztály is, 1721-ben azonban anyagi háttér hiányában újból kénytelenek voltak visszatérni a régi, két osztályos rendszerhez. A kor szokásai szerint a tanítás latin nyelven folyt, mi több, az iskola 1728. évi rendszabálya szerint a tanulók társalgási nyelve is kizárólag a latin lehetett, „az anyanyelven való társalgás megszüntetésére, amely az ifjúság kárára a kelleténél gyakrabban használtatik ” a vétkes diákok osztályfőnökeiktől kapjanak két csapást, „akiket rajtakapnak, hogy magyarul beszélnek, ... a belátáshoz képest igen súlyosan és minden kegyelem nélkül büntettessenek. 1 ■ 1.2. A Szent Mihály Arkangyal nevelőház (1727-1849) A diáklétszám rohamos növekedése miatt - hiszen 1694-ben a gimnáziumnak már mintegy kétszáz tanulója volt12 13 *, akik közül többen távoli vidékekről, leginkább Háromszékről, Udvarhely környékéről vagy Moldva magyar falvaiból15 származtak már a század végén szükségessé vált az épület bővítése illetve egy bentlakás felállítása. A sokszor távoli falvakból jött tanulók közül egyesek olyan szegények voltak, hogy koldulásból, vagy a templomban, illetve a kolostor körül végzett apróbb munkákért kapott pénzecskéből tengődtek. Az iskola épületében közösen laktak egy-egy szerzetes alkalmi felügyelete mellett, és az otthonról hozott, vagy adományba kapott élelemből tartották fenn magukat. A 17-18. század fordulóján számuk általában húsz körül mozgott. Az ő érdekükben tett lépéseket a szerzet tanácsa 1699-ben, amikor úgy döntött, hogy Csíkszék tisztségének támogatását kell igénybe venni az 5 BICSOK 2009a, 72-73. 6 BICSOK 2009a, 74-75. 7 Taploczai István csíksomlyói házfőnökségei 1662-1664 és 1667-1674 között voltak. 8 Jegenyei Ferenc erdélyi missziófőnök. 9 Barberini bíboros válaszlevelét idézi BÁNDI 1896, 3-4. 10 ENDES 1994, 149. 11 Idézi BÁNDI 1896, 246-247. 12 BÁNDI 1896,4. 13 Külföldieket általában 10 éves kor alatt nem fogadtak be az erdélyi iskolákba, legfennebb különleges guberniumi engedéllyel, a moldvai magyarokat azonban a Főkormányszék nem tekintette külföldinek. - BÁNDI 1896, 57. Hogy éltek is a Csíksomlyón való tanulás lehetőségével, azt anyakönyvi bejegyzések és bizonyítványok tanúsítják. 160
