Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Bánfi Szilvia: A Kájoni János alapította csíksomlyói ferences kolostori nyomda felszereléséről

BÁN FI SZILVIA

fejedelem uralkodásának időszakában kezdte meg működését az első katolikus alapítású nyomtatóműhely a Székelyföldön. Közelebbről Csíkban a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány csíksomlyói kolostorában. Dolgozatunkban a katolikus vallásukat évszázadokon át folyamatosan megtartó székelyek olvasmányigényét kiszolgálni hivatott, Kájoni János ferences szerzetes személyes közreműködésével feltehetően már 1675-ben felállított nyomda 17. századi készletét kívánjuk bemutatni.

A nyomdaalapító Kájoni János5 a Kolozs megyei Jegenyén született kisnemesi családban. Csíksomlyón, 1648. szeptember 17-én nyert felvételt Szent Ferenc rendjébe. A magát következetesen „valachus”-ként említő Kájoni 1652-1657 között a Somlyói kolostor fiatal orgonistája, hangszerkészítéssel is foglalkozott. Minden valószínűség szerint felsőbb teológiai és filozófiai tanulmányait 1654 és 1655 között a nagyszombati ferencesek hittudományi főiskoláján végezte el.6 Bár már az 1650-es években, mint a kolostor ifjú orgonistája említik őt, zenei műveltségét valószínűleg a nagyszombati évei alatt mélyíthette el. Itt ismerkedhetett meg korának egyházi zenéjével, tökéletesíthette a kottaírással és olvasással, az orgonajátékkal, valamint orgonaépítéssel kapcsolatos addig megszerzett tudását. Tanulmányainak lezárásaként 1655. szeptember 5-én Zongott Zsigmond váradi választott püspök, esztergomi nagyprépost itt szentelte pappá.7 Tanulmányainak színhelye, Nagyszombat a török által megszállt Esztergom helyett lett a királyi Magyar- ország érseki székhelye, amely a tridenti zsinatot követően a katolikus vallás megújításának szellemi központjává vált.

Már korábban Oláh Miklós és Telegdi Miklós törekvései, majd utóbb Pázmány Péter intézkedéseinek köszönhetően Nagyszombat 1635-től egyetemi város lett. A hiányzó nagyszámú hazai katolikus papság pótlására létesítette a magas szintű oktatási központot. így lett többek között az erdélyi jezsuita és ferences szerzetesek felsőbb színtű iskoláztatásának is fontos színtere. A tanítás mellett az ellenreformáció programjának megvalósítására Nagyszombatban létrehozott másik igen fontos kulturális intézmény az ugyancsak a jezsuiták által működtetett egyetemi nyomda volt, amely 1648-ban kezdte meg itt működését.8 Kájoni nagyszombati tartózkodása alatt személyesen tapasztalhatta meg a diákokat tankönyvekkel és a hívő embereket katolikus imakönyvekkel, kegyességi irodalommal, valamint énekeskönyvekkel ellátó tipográfia jelentőségét. Talán a nyomdászat mesterségét is megfigyelhette közelebbről. Maga, aki ifjú korától folyamatosan összegyűjtötte, és írásban lejegyezte a sok szép, új és régi, deák és magyar énekeket az érseki székhelyen szerzett benyomásai alapján érzékelhette az erdélyi katolikusok számára igen fontos officina égető hiányát. Jövőbeli elgondolása, a csíksomlyói klastrombán nyomda alapításának eszméje már ekkor megszülethetett fejében.9 1660-tól az erdélyi kusztódia definitora, 1664-ben Szárhegyen gvárdián. 1666-tól 1669-ig a mikházi kolostor első erdélyi születésű házfőnöke, 1669-1675 között Szárhegy házfőnöke. Mindkét kolostorban jelentős építkezés folyt irányítása alatt.

A tipográfia létesítése szempontjából döntő lehetett az 1671. évi újabb felső-magyarországi útja, amikor I. Apafi Mihály fejedelem követeként, annak kérésére Czeglédi István evangélikus lelkész ügyében eljárt Pozsonyban.10 11 E megbízatása kapcsán Domokos Pál Péter feltételezte, hogy Kájoni a Pozsonytól 45 km-re fekvő Nagyszombatban is megfordult, ami fontos volt -a. „nyomdaalapítási terve keresztülvitelében. 1 A saját előállítású nyomtatványok hiányától szenvedő erdé5 Kájoni (Kájoni) János (1629/30-1687) csíki ferencrendi szerzetes, tudós, egyházi szerző, fordító, vers- és zeneszerző, orgonaépítő, orgonista, nyomdaalapító. Szinnyei nagykájoni születésűként, és Kájoni Gábor néven említette őt. SZINNYEI 1897, 802. - Életrajzát újabban részletesen tárgyalta, a pontatlanságokat kiigazította P. BENEDEK 2000, 349-504.

6 P. BOROS 1927. 88; DIÓSI 2009, 169-173; DOMOKOS 1979, 128.

7 GYÖRGY 1930, 519.

8 V. ECSEDY 2010, 72.

9 P. PAP 2009, 7.

10 P. BENEDEK 2000,385-388. - CZEGLÉDI István kassai lutheránus főprédikátort a Wesselényi-féle összeesküvéssel összefüggésben meggyanúsították, hogy a szószékről a felkelés mellett agitált, s a némettől való szabadulást török oltalom alatt hirdette. A fő vád ellene az volt, hogy a felföldi protestáns rendek követeként I. Apafi Mihály fejedelemnél járt. Ezért 1670. szeptember 28-án Kassán saját házában őrizetbe vették, s fogságba vetették. Apafi, aki érintett volt Czeglédi személyét illetően közben járt a bécsi udvarnál is a lelkész megmentése érdekében. Majd sürgősen egyházi követséget küldött a magyarországi főpapokhoz, főurakhoz Czeglédi védelmére. E küldöttség tagjaként Kájoni lános kapott megbízást, s Pozsonyban eljárt az illetékes német és magyar uraknál.

11 DOMOKOS 1979,129.

104