Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse A szarvas ábrázolások egy kivételével a laposfaragás példáját mutatják. (Ltsz. 1719, 1730) Egy esetben találkozunk karcolással készült szarvassal. Ez az ábrázolás befejezetlen, ugyanis az állat feje majdnem teljesen hiányzik (Ltsz. 1719). A szarvas ábrázolásoknál hangsúlyos szerepet kap a szarvas agancsának kialakítása. Hal ábrázolásánál az ékrovás és karcolás kap szerepet, e két típusú díszítési mód egymás kombinációjában is előfordul egy ábrázoláson belül (Ltsz. 1565). A csupán karcolással mintázott hal egyszerű képet mutat, ez nagyobb méretben egymagában, kisebb méretben pedig több hal társaságában jelenik meg (Ltsz. 1564, 1565). Egy esetben stilizált halformával is találkozunk, ez az előzőektől eltérő képet mutat. Megformáltsága a hal a halban ábrázolásmódra utalhat (Ltsz. 2794). A pásztor a botra legszívesebben a körültekerőző kígyót faragja... a botra azért a kell kígyó, mert az már messziről látszatós.59 A Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található botokon két típusú kígyóábrázolás jelenik meg. Az egyik esetben a kígyó, mint szarvasra támadó állat jelenik meg (Ltsz. 1730), másik esetben a bot szárán körbecsavarodó kígyóként jelenik meg (Ltsz. 1729, 3075). Ez utóbbinál a kígyó szemét fémszegek jelzik, testét farkasfogas díszítés ékíti. A további állatábrázolások száma elenyésző: farkas (Ltsz. 1729), kakas (Ltsz. 2061), kecske (Ltsz. 2098), medve (Ltsz. 1730), mókus (Ltsz. 1730), őz (Ltsz. 1729) egy alkalommal; ló (Ltsz. 2642, 2654), madár (Ltsz. 2534), nyúl (Ltsz. 1719, 1730) és pillangó (Ltsz. 1729, 1730) két alkalommal jelenik meg a pásztorbotokon. Mindezen díszítmények karcolással, laposfaragással, illetve fémlemezes díszítéssel kerültek a botok felületére. Az asztrális elemeket a Nap mellett, a Hold (Ltsz. 1730) és a csillagok (Ltsz. 1575) jelentették, ezek jelentős szerepet kaptak a pásztor térben való tájékozódásában, így helyük indokolt. Dr. XÁNTUS JÁNOS jegyzi meg, hogy a népi faragók a hold sarlóját rendszerint növekvő fázisban, vagyis D betű alakjában ábrázolták.60 Az épületek közül a templomot (Ltsz. 2534, 2867) és a házat (Ltsz. 2794) tartotta fontosnak ábrázolni a pásztor, ez egyrészt a védettségre, másrészt Istennek, a szentnek a jelenlétére utal, ezt csak tovább erősíti a kereszt gyakori jelenléte, amely védelmet biztosít a vándorló pásztor számára. A kereszt többféle variációban megjelenik a gyűjtemény pásztorbotjain. Számos példát találunk rá, az egyszerűbb formától a bonyolultig. A legegyszerűbb forma a véséssel vagy karcolással képzett keresztforma (Ltsz. 59 MALONYAI DEZSŐ: A magyar nép művészete. III. Kötet. A balatonvidéki magyar pásztomép művészete. Franklin-társulat. Magyar írod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1911. 116. 60 Dr. XÁNTUS JÁNOS: Egy pásztorbot a csillagász szemével. In: Művelődés. 4. sz. 1976. 29. 75
