Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
Salló Szilárd 2. Szerkezeti felépítés A pásztorbotok szerkezetileg öt részből épülnek fel: egyrészt elkülönítjük a fejet, amely lényegében a bot markolata. Ez általában gömbszerűen kialakított, de előfordulnak ovális, illetve állatalakot vagy emberfejet ábrázoló botfejek is. A botok nyaki része általában díszítetlen, némelyiken azonban előfordulnak szabadrajzú elemek. A nyakrész alatt foglalnak helyet a kiírt táblák, amelyek geometrikus és növényi mintákkal díszítettek. Minden esetben a kiírt tábla hosszát, a bot hosszúsága határozza meg, tehát a táblák hossza botonként változik. Pásztorbotjainkon a térelosztás egyszerű és arányos.26 A pálca gömbje alatti, mintegy arasznyi részt nyolcszögletűre faragják, s azt rovátkolják ki mértani díszítő elemekkel.27 A kiírt táblák között kap helyet a botkészítő neve is, gyakran emellett van feltüntetve a bot készítésének ideje, valamint annak a helységnek a megnevezése, ahol készült a bot. A botokon megjelenő feliratok legtöbb esetben nagy nyomtatott betűkkel vannak megjelenítve. Bagói András botfaragó kapcsán Györffy István hangsúlyozza, hogy a botokon megjelenő feliratok betűi csupa nagybetűk, és a szöveget az alkotó sok helyen elválasztás nélkül folyamatosan egybe írja.28 A múzeumi pásztorbotok esetében is az a tendencia érvényesül, mint Bagói András botfaragónál. S. Kovács Ilona jegyzi meg, hogy a Bagol-féle botokon a feliratok a figurális mező felső részére kerülnek, vagy beépülnek a mintába, a készítő neve és a készítés helye azonban rendszerint a geometrikus mintasorok között található meg.29 A kiírt táblák alatti részre, vagyis a bot szárára kerülnek a szabadrajzú elemek, ezek között egyaránt találunk növény- és állatábrázolást, de gyakran megjelennek különböző emberalakok is. A pásztorbot talpban végződik, amely egyes esetekben fémabronccsal van megerősítve. A bot teljes hosszát csak ritkán fedi díszítmény, mivel az a használat miatt hamar tönkremenne. A botok teljes felületét nemcsak használati okok miatt nem fedi díszítmény, hiszen az esztétikum is szerepet játszik egy-egy bot díszítésénél. 26 BALASKÓ NÁNDOR: Az írott pálca. In: SELMECZI KOVÁCS ATTILA (szerk.): Csikmenaság népművészete. Néprajzi Múzeum, Budapest, 1999. 20. 27 BALASKÓ NÁNDOR: A csíkmenasági fafaragás. In: Művelődés, LÓ. évf. 4. sz. 1999. 18. 28 GYÖRFFY ISTVÁN: Adatok Bagói András botfaragó munkásságához. In: Ethnographia, XCIV. évf. 3. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 425. 29 S. KOVÁCS ILONA: Bagói András faragópásztor. In: Ethnographia XCVIII. évf. 1. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 104. 66
