Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében
Gál Tünde Összefoglalás A hóstátiak Kolozsvár külvárosában élő, egységes foglalkozásszerkezetű, heterogén eredetű közösséget képeztek. A városhoz tartoztak de, ugyanakkor sikerült attól markánsan elkülönülő életmódot kialakítaniuk. Sajátos település- és családszerkezettel, intézményekkel rendelkeztek. A kutatókat kezdetben csak a hóstátiak hagyományos életmódja, szokásaik gyűjtése érdekelte. Elsősorban sajátos házassági szokásaikról, életmódjukról és nyelvjárásukról írtak. Temetkezéssel kapcsolatos hagyományaikat részletesen K. Kovács László monográfiája foglalta össze. A közösségnek az idők folyamán sikerült rugalmasan alkalmazkodnia a különböző korszakok életfeltételeihez, de ennek ellenére a kollektivizálás, a gyors ipari fejlődés, az erőszakos urbanizáció csakhamar területi szétszóródásukhoz és hagyományos életmódjuk felbomlásához vezetett. A külső hatások folyamatosan befolyásolták és gyökeresen meg is változtatták az itt élő egyének életvitelét. Pillich László szociológiai jellegű tanulmányai által nagymértékben hozzájárult az átalakulás felméréséhez és dokumentálásához. A gyökeresebb gazdasági-társadalmi változások időszakában lényeges megfigyelni az életmódban bekövetkezett változásokat is. Ezzel kapcsolatosan számos eredmény született, dolgozatom tudománytörténeti részében a számomra fontosabbakat már be is mutattam. Itt csupán annyit szeretnék megemlíteni, hogy a kutatásban fontos előrelépést jelentettek Fél Edit és Hofer Tamás tárgyi világgal kapcsolatos kutatásai. A tárgyak szorosan kapcsolódnak életterünkhöz, tehát nem lehet azokat szerves kontextusukból kiragadva vizsgálni, mivel részét képezik az egyén életének. Ez szorosan összefügg a foglalkozáskultúrával, az egyének „jó életről” alkotott képével, tehát sajátos mentalitás áll mögöttük. A mindennapok vizsgálata lényeges, hiszen ez által választ kaphatunk olyan kérdésekre is pl. hogyan alakul az egyének életrendje, szociális hálózata, értékrendje, tárgyi világa. Szakirodalom ANDORKA RUDOLF 1970 Születéskorlátozás az Ormánságban a XVIII sz. vége óta. In: Demográfia, 13. évf. 1-2. sz. 77-845. 1988 A családrekonstituciós vizsgálat módszerei. Budapest, Készült az MTA Történeti Demográfiai Bizottsága munkaterve keretében. 52
