Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében
A kolozsvári Hóstát a változás tükrében állataikat át kellett adják, így csak háztáji gazdálkodással foglalkozhattak, éppen ezért két választási lehetőségük maradt: dolgozni a kollektívben vagy az ipari foglalkozásra való áttérés. Az utóbbi lehetőséget főleg a középgeneráció választotta. A szállítás, amelynek szerkezetében gyökeres változást hozott az 1870- ben felavatott vasút, a kereskedelem, a hitelintézetek, közigazgatás területén tevékenykedők változást hoztak a lakosság növekedésében. A polgári korban Kolozsvár iskolavárossá alakult, Erdély több részéből jöttek a fiatalok ide tanulni. A gazdasági-társadalmi szerkezetben bekövetkezett változások átalakították a város hagyományos közigazgatását. Az 1870-es évek végéig a város területe 11 tizedre oszlott: Ovár, Belmonostor, Belszén, Belközép, Belmagyar, Külmagyar, Külközép, Külmonostor, Külszén, Kétvízköz, Hídelve.25 Az 1872-ben kidolgozott városi szabályrendelet alapján lépést tettek a tizedek végső felbomlása és egyben a város közigazgatásának központosítása felé. Tisztikarát-, a tizedkapitányt, tizedjegyzőt és a két tizedszolgát eddig a tizedközösség választotta, ezután már a városi bizottság tette. Ezek után a hóstáti gazda már nehezebben kapott tizedkapitányi vagy jegyzői megbízatást. Végképp törölték a hivatalos használatból a „tized” fogalmát, melyet a „kerület” szóval helyettesítettek. Az öt kerület: Belváros, Külmagyar és Külközép, Kétvízköz, Hídelve, Külmonostor, Külszén és Kolozsmonostor. 1880-tól a város gyors ipari fejlődésnek indult, mely a századforduló után még erőteljesebbé vált. Az egyre növekvő „belvárosban” rendeletek szabályozták az állattartást és az állatokkal való közlekedést, bizonyos körzetekben betiltották ezeket. így megkezdődött a zárt utcaközösségekben élő hóstáti családok területi szóródása: a Hídelvéről26 a Kerekdomb, Nádas tere, Szőlő-Csillag és Szentgyörgy-hegy felé; a Külmagyar27 utcai Hóstátokból a Bulgária telepen és Cukorgyár28 utca környékén át, a Kölesföld29 irányába; a Külközép30 utcából a Pata utca, Békás, Szopori út, valamint a Tóköz irányába.31 A rendeletek, a területi szóródás csökkentette a városban a mezőgazdasági tevékenység lehetőségét és életterét. A szocialista indusztralizáció és urbanizáció tömbházépítési programja a földművelés lehetőségeinek megszűnéséhez vezetett, a hóstátiak kertjeit államosították. A hatalom bontási őrülete sok évszázados őstermelői 25 Pillich 1984, 57. 26 A mai Horea, Kari Marx, Boldog és Kalandos utcák. 27 A mai Bulevardul Lenin. 28 A mai Fabricii de Zahár u. 29 A mai Plevnei u. 30 A mai Budai Nagy Antal u. 31 PILLICH 1980, 57. 47
