Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)

Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében

A kolozsvári Hóstát a változás tükrében

egyik a Házsongárdi temető északkeleti részében, a másik a Kismező utcai temető.

A középkorra a vallásos jellegű papi vagy világi közösségek elterjedtsége volt jellemző. A közösségek célja a közös hit ápolása, jótékonykodás volt, tagjait testvéri viszony fűzte egybe, ezért a „testvériség”, (Bruderschaft) elnevezést használták. A protestantizmus elterjedése következtében a katolikus jellegű kegyesség gyakorlása kimaradt a kalandos-rendtartásokból. A középkori vallásos Bruderscahftok alapvető céljai közül a társak a tisztességes eltemetését tartották meg. 13 Tagja lehetett minden feddhetetlen előítéletű férfi vagy nő, korra és vallásra való tekintet nélkül, aki az egyletet anyagilag támogatja. Az elnökség (egy elnök, egy alelnök, egy előadó, két dékán, egy jegyzőkönyvvezető, két jegyző, pénztáros) tagjain kívül áll még 12 tagból illetve 6 sírásóból áll.14

A hóstátiak temetkezésével kapcsolatosan ki szeretném hangsúlyozni, hogy ők mindig arra törekedtek, hogy a családhoz tartozókat egy helyre temessék. A sírban szigorúan megszabott helye volt, kor, rang és neme szerint az egyes halottaknak. A családi életben is megvolt az apa vezető és központi szerepe, a családfőhöz a családtagok viszonya nem lehetett más, mint amit az a rangsorolás őrzött meg, ahogy a családtagok pl. az apa koporsóját a búcsúzás pillanatában körül állják. A sír, illetve a családi temetkezőhely legelőkelőbb része a sír-fenék volt. Oda temették a család fejét, az apát. Mellette jobbról vagy balról helyezték el a feleséget.15 A sírokon a búzakalászt és a szőlőfürtöt tartó kéz jellegzetes hóstáti jelvény, a Kalandos társaságok pecsétjében is ezek szerepelnek.

A temetkezési társulat mellett, a hóstátiak másik fontos intézménye a dalárda, a Bethlen Gábor Dalkör, mely 1886 tavaszán alakult. 1928-ban kapta díszzászlóját, ugyanebben az évben történt a dalkör felszentelése is. Különböző ünnepségeket rendeztek minden évtizedben, amelyeken fontos egyházi meghívottak is részt vettek. Ilyen alkalmakkor csoportképet készítenek, és díszoklevelet osztanak.16

4. Életmód (lakáskultúra, táplálkozás, családszerkezet, gazdaság, viselet)

A hóstáti hagyományos településszerkezet jellegzetességéhez tartozik a tág udvar, mivel a gazdasági épületekre nagyobb hangsúlyt fektettek, a lakóház csak két részből állt: az „első ház”-ból, melyet ünnepélyes alkalmak13 KISS 1994, 87.

14 DIÓSZEGI 2002, 256. A Kalandos Temetkezési Társulatának alapszabályai.

15 K. KOVÁCS 1944, 351, 352.

16 DIÓSZEGI 2002, 250.

43