Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai Földrajzi fekvése és rövid leírása Az Ojtoz-hegységben kialakult völgyszoros a kárpáti vízválasztón túl van. Dél-északi irányban réseli át a homokkőláncot. A Berecki-tetőről a szorosba történő ereszkedéskor közel 230 m szintkülönbséggel kell számolni. Sósmező magassága már csak 444 m a tenger szintje felett. Északról a Nemere csúcs (1648 m), a szorostól pedig a Vranceai-hegység majd a Musátó (1501 m) emelkedik. A flisképződmények alól az Ojtozi-szoros kijáratában Sósmezőnél (Poiana Säratä) óidei fillitrög alakjában a felszínre bukkan a kristályos vonulat egy elszigetelt darabja. Történelmi-társadalmi-gazdasági jelentősége Az Ojtozi-szorost „Kelet kapujáénak is nevezték. GYÁRFÁS GYŐZŐ királyi főmérnök írta 1892-ben az Erdély „turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóirat” első kötetében: „A háromszéki iparczikkek, kezdve a ruházati kellékeken, a gazdasági felszerelések, építő anyagok s a Kelet számára az ojtozvölgyi fűrészeken vágott deszka, mind itt vette útját Moldva felé. ’’ A Berecki-tetőről (866 m) a 11-es országút 14 kanyarulatban vezet le Ojtoztelepre, és az Ojtoz-patak völgyébe, az Ojtozi-szorosba. Az Ojtozi-tetőről (a vízválasztótól) az Ojtozvölgyében az egykori határállomásig és vámhivatalig még 18 km-es utat kell megtenni. Ma az Ojtoz völgyében halad át az E574-es (Brassó - Ojtozi-szoros - Bákó (Bacáu), román számozásban DNll-es országút. Az Ojtozi-szoros történelmi nevezetességű tető, hegyszoros és átkelőhely. A brassói iparosok és kereskedők az Ojtozi-szoroson át szállították áruikat Moldovába, így a Sachsenweg azaz Szászok útja név is fennmaradt. A szűk völgyszorosban kellet feltartóztani a keletről jövőket. A völgy legszorosabb helyét a romokban fekvő Rákóczi-vár védelmezte. Az Ojtozi-szoros előterében települt székely szék, a Feketeügy felső vidékét foglalta magában. Fontosabb történelmi események Az Ojtozi-szoroson át vonultak: Batu kán (1241), Mátyás király (1466 - ekkor maradt fenn a „Király útja” helynév, amely a Bobicsról az Ojtoztelepre vezető utat jelöli a hegygerincen), Báthori István (1576 - lengyelországi hadjárata idején). Kemény János (1653 - Vasile Lupu ellen indulva), Bem tábornok (1849 - a betöréssel fenyegető oroszok ellen). (1) 1550-ben a moldvai vajda sereggel nyomult be a szorosba. A székelyek közfelkeléssel nemcsak a moldvaiakat verték ki, hanem a Vöröstoronyi-szo- roson benyomuló havasalföldi vajda seregét és Lippa felől érkezett török hadat is visszaszorították. (2) 1707-ben Mikes Mihály a székely sereggel itt vonult vissza Moldvába, Rabutin császári tábornok hadai elől. A lakosság akkor nagyrészt elrejtőzött, 285
