Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László 4. Berecki-tető (Pásul Oituz - 866 m) Más magyar neve: Ojtozi-hágó, Ojtozi-tető, Mogyorós-hágó, Mogyoróshegy, Mogyarós-tető. Román neve és más névalakok: Pásul Oituz. Tenger szint feletti magassága: 866 m (RoAtlas, 29); A legtöbb szerző és térkép ezt a magasságot tünteti fel: 865 m (CHOLNOKY Jenő, 443); a Magyarós-tetőn, a vízválasztón, az országút nyergén 840 métert mért HAUER (idézi HERBICH 1878. 13). Földrajzi fekvése és rövid leírása. A Berecki- vagy Háromszéki-havasok (Muntii Vrancei, Muntii Buzáului) jelentős határlánc a Belső-Kárpát- kanyarban. Tájbeosztása a következő: Berecki-havasok (Muntii Vrancei): Berecki-havasok (Muntii Bretcului); Musátó- (Culmea Lepsii); Fekete- Zbojna- (Muntii Zboina Neagrá; Lakóca (Muntii Lácáuti). A Berecki-tető a Nemere- és a Berecki-hegység északi részén átvezető 866 m magas kárpáti átjáró. Tulajdonképpen a Nemere hegység déli végződésénél és a Berecki-hegység között kialakult hegynyereg. A Nemerehegység a Mogyorós-tetőig (866 m) tart, attól délre már Berecki-hegység (vagy Háromszéki havasok) területén járunk. Az Ojtozi-hágó a Felső-Három- széki medencét köti össze Moldovával. Az egész vidék, Ojtozfő a kárpáti homokkő területe (hallenyomatos palák, kénhidrogénes-szulfátos ásványvizek). A vízválasztó magaslatai: Lipse, Tömlőhordó, Prédikátor, Rakottyás, Bobics-tető. Keletre az Igazbereck-patak tölgyerdős völgye húzódik, majd a Feketehegy fenyves magaslata, a Jézuspatak hasadéka tárul fel. Elhagyva Berecket, a Bereck-pataka mentén haladva, az országút (1883- ban épült ki) kanyarjai jelzik, hogy emelkedünk az Ojtoz-tető felé. Alig 2 km-re Berecktől, a 76. kilométerkőnél tégla- és cserépgyár látható, majd balra a kanyarban (78. kilométerkőnél), a Körültáj helyen (a műút harmadik kanyaróban) régi, egy 3 m magas kőgúla látható. Ez az Erzsébet királyné emlékoszlopa (homokkőből), melyet 1899-ben állíttatott az akkori sepsiszentgyörgyi királyi államépítészeti hivatal. Közelében fenyő- és tögyfa-ül- tetvényt telepítettek, melynek neve Erzsébet-liget. Innen szép a kilátás Felső-Háromszékre. Ezt követően ugyancsak az országúttól balra a Lina csárda azaz Hotel Lina (Lina Sri. Non Stop - Hotel Meridian; 60 személy befogadására, 150 férőhelyes vendéglővel) és egy forrás található. Ezt követően a vízválasztón, az Ojtozi-tetőn (866 m) vagyunk. A Berecki-tető Felső-Háromszék (Feketeügy völgye) és Moldova (One§ti) között teremt közúti kapcsolatot. A hágó alig 200 méterrel magasodik Felső-Háromszék lapálya fölé. A Feketeügy - pontosabban a beléömlő Bereck-patak - itt közelíti meg legjobban a Szeret folyó vízrendszerét. A Kézdivásárhelyi-medence egykori pliocén tava feltehetően az Ojtozi-szoro- son át közlekedett a moldvai vizekkel. 282
