Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai a következő hegygerinceken húzódik: Kelemen-havasok, Gyergyói-havasok, Nagyhagymás, Naskalat, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berecki-havasok, Vrancea-hegység, Bodzai-hegység és két nagy vízkört választ el egymástól: a Maros és az Olt vízkörét a moldvai Szeret vízkörétől. A szurdok vagy szurdokvölgy többnyire nagy esésű, nagyon mély és keskeny, meredek falú felsőszakasz-jellegű völgy. Általában kemény, ellenálló kőzetekbe (mészkő, dolomit, homokkő) vágott, szűk, mély, meredek, ritkábban függőleges oldalú völgy. Keletkezhet barlangok beszakadásával is. A kanyonvölgy (spanyol elnevezés) kemény kőzetekből felépült igen mély és meredek lejtőjű, szűk, felsőszakasz-jellegű szurdokvölgy (pl. Békás-szoros). Az áttörés vagy harántvölgy (áttörési völgy) már hosszabb völgyszoros, amely úgy keletkezik, hogy egy folyó a futásirányát keresztező hegységet áttöri. Az áttörési völgynek három típusa van: a regressziós, az antecedens és az epigenetikus völgy. A regressziós völgy az eróziós völgyfő hátravágódásával keletkezik. A Keleti-Kárpátokban, a kristályos-mezozoikumi öv hegységeiben a töréses- gyűrt szerkezet meghatározta domborzatot mély völgyek és lépcsőzetes tönkfelszínek jellemzik. Kiemelt hátaikat a közepes magasságból adódó erdős felszín szelídíti, s mivel a legmagasabbak sem voltak eljegesedve, a pleisztocénban is csak fokozódott a letárolás a fagyaprózódás, a lejtős tömegmozgások révén. A szelíd formakincset, mint korábban említettük, csupán az Erdélyi-takarókhoz tartozó mészkőterületek élénkítik, amelyeknek kiemelt, töredezett, karsztos felszínébe hasadékok, szorosok mélyülnek (pl. Békás-szoros). A Keleti-Kárpátok hosszanti hegyhátai, fennsíkjai között csak üggyel-bajjal jutnak ki keleti irányba a folyók (Beszterce, Tatros, Uz, Bodza); a belső pedig az északon 2100 méter fölé emelkedő, délen 1200 méterig alacsonyodó vulkáni vonulat, amely keleten füzérszerűen sorakozó medencékre tekint alá, tengelyükben a tűzhányóláncot áttörő két nagy folyó, a Maros és az Olt felső szakaszaival. Az alábbiakban Székelyföld keleti átjárói közül a Szépvízi-hágóval, Berecki-tetővel, határszorosai közül pedig a Gyimesi-, Űzi- és Ojtozi-szo- rossal foglalkozunk részletesebben. 1. Szépvízi-hágó (Pásul Ghimey - 1159 m) Más magyar neve: Gyimesi hágó, Fügés-tető, Fügés-telek, Fügésteleki-tető, Fügéskert, Sermászó, Csermászó, Kabala-hágó, Tekerőhegy-hágó, Tekerőhágó. Lipszky János 1806-ban készült térképén (LIPSZKY 1806) a Kabola-hágó név szerepel. Herbich Ferenc geológus térképén (HERBICH 1878) Tatros tetej néven szerepel. Román neve: Pásul Ghime§. Tengerszint feletti magas271
