Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
Udvarhelyszék ásványvizei 5.1. Tolvajos-patak völgyének ásványvizei A Vargyas-patak baloldali mellékvölgyében kialakult Kirulyfürdőn feltörő ásványvízforrások a Homoródfürdő - Lobogófürdő - Dobogó-fürdő- Székely Selters forrásai által jelzett törésvonalhoz kapcsolódnak. Lövéte külterületén található Kéruly-, Király- vagy napjaink Kirulyfürdője a 16-17. században alakulhatott ki. A fürdőtelep északi bejáratánál található F625 számú fúrásból nagy mennyiségű gázzal keveredve ártézi jelleggel langyos, 17,8 °C hőmérsékletű borvíz tör fel. A helyiek által kirulyi Lobogónak nevezett habzó vízföldtani fúrás mellett volt a hajdani 50 méter mély „termometriás” kutatófúrás amelyből 15,5 °C hőmérsékletű nátrium-kálcium-hidrogén- karbonát típusú víz tört fel. Kirulyfürdő felső felében álló erdészház előtt két borvízforrás ismert. Az egyik, az út melletti faküpüs a másik a kerítésen belüli betonküpüs, Erdészházi borvíz néven vált ismerté. Az Erdészházi forrástól mintegy ötven méterre a domboldal alatt van még a szászok által létesített kővel kirakott 3 x 2 alapterületű fürdőmedence, a Kirulyi fürdő, amelynek vize a forráshoz hasonlóan magnézium-kálcium-hidrogénkarbonát típusú. A fürdőtelep központjában tör fel a Tábori vagy Kirulyi borvíz, amely nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát jellegű. A 11,5 °C hőmérsékletű forrás egy 2^2 méteres alapterületű forrásház alatt található. Kiruly-patak által kipreparált andezit lávanyelvből tör elő a Rebeka nevű kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos borvízforrás, amely csak alacsony vízálláskor használható. Kirulyfürdő felett Tolvajos- és Köves patak összefolyásánál tör fel a Festőborvíz, amely nevét a korábban itt működő festékőrlő malmokról kapta. A kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonát típusú forrás ásványi sótartalma 3167 mg/1. Széndioxid tartalma 1680 mg/1. A Festőborvízet rövid ideig Hargita és Kamilla néven palackozták. Köves-patak baloldalában még fellelhetők a korábbi melegvizes források, gejzírek vizéből kicsapódott barnás, fehéres, feketés színű opáltömbök. A Dél-Hargita nyugati lejtőin lévő völgyekben gyakori az opál előfordulás. Nem messze a Festőborvíztől, a Tolvajos-patak kiszélesedő völgyében alakult ki a Szortyogónak is nevezett Hargita-ligeti borvizes tőzegláp. A természetvédelmi terülté nyilvánított, ritka jégkorszaki maradványnövényeiről nevezetes lápban egy 4x7 méteres borvizes medence van, amelynek okkersárga vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú. 5.2 Aranyos-patak völgyének ásványvizei A Kormos-patakba szakadó Aranyos-patak a Vargyas vízrendszeréhez tartozik. Közigazgatásilag Homoródalmáshoz tartozó, Muhaj-patak és az Aranyos valamint mellékvölgyei, a Halaság-, a Kis- és Nagyfehér-patak völgyei rendkívül gazdagok ásványvízfeltörésekben. 229
