Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
Udvarhelyszék ásványvizei Lajos féle sósfürdő, de ma is használják a falu központjában lévő Sóskútat, amelynek ásványi sótartalmú igen magas, 356974,5 mg/1. A Sóskút gerendájába a következő szöveget vésték: „Az 1866-dik évben tűz által elpusztult jul. 3-dikán. ” A Lövéte alatti, Kis-Homoród menti Almáson és Homoródkarácsony- falván is jelen vannak a sósforrások. Homoródalmás központjában a lövéteihez hasonló tömény nátrium-kloridos vizet tartalmazó Sóskút van, amelyet a helyi lakosság használ fel az ősi hagyományokat betartva. Homoródkarácsonyfalvától délkeletre a Sós- és a Csűz-patak között emelkedik a langyos sós vizek által felépített Dungó-hegy. A szivacsos szerkezetű mésztufát a helyiek „dungókőnek” nevezték el. BÁNYAI JÁNOS szerint a Dungó-hegy egy hatalmas iszapvulkán évezredes eredménye. A forráskúp délkelti lejtőjén fakadó sósforrást ORBÁN BALÁZS is említi „a gyeptőzegből kibugyogó fekete színezetű gyógyforrást, amely az esős időt megzavarodásával jelöli s így a lakosságnak időjelzőül szolgál”. A helyi lakosság a 15,1 °C hőmérsékletű 5070 mg/1 ásványi sótartalmú forrás vizét régóta ismeri és használja. Az 1900-as évek elején kezdik meg a fürdő fejlesztését. 1954 és 1977 közötti időszakban kádas melegfürdő működött. Dungó- fürdőt 2006-2007-ben, a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében újították fel. Csűz-patakban is említenek egy sósforrást, de azt sajnos egy földcsuszamlás betemette. 5. Vargyas völgye ásványvizei A Madarasi-, Rákosi- és a Csicsói-Hargita kalderájában, Vargyas-patak forrásvidékén található a térség egyik legmagasabban feltörő ásványvízforrása a Csíkútja borvíz, amelynek vize nátrium-kálcium-magnézium-hidrogén- karbonát típusú. Szentegyházától keletre a kiszélesedő Vargyas völgyében, a Sóhely nevű helyen a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által az 1970-es évek közepén lemélyített geológiai fúrásokból langyos, ártézi ásványvíz tört a felszínre. A 276 m mély fúrás 25,5 °C hőmérsékletű, 25 1/s hozamú kálcium-nátrium-hidrogénkarbonát típusú szénsavas ásványvize alapozta meg a Majzosfürdő létét. 1976-ban felépítettek a fürdőhely 10 * 25 méteres nagy-, illetve a 5 * 10 méteres kismedencéjét. A termálstrandtól délre, a Vargyas-patak bal partján, a műút melletti F7 fúrásból is nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát jellegű víz tör a felszínre, amelyet ivásra használnak. A lövétei Lázon, a Vargyas és város között hízódó lapos térszínen végzett geológiai kutatófúrások már az 1960-as és 1970-es években nagy nyomású 227
