Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Elekes Erzsébet: Flóra és vegetáció Kápolnásfalu környékén
Elekes Erzsébet Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, egy magas fekvésű andezit-platóra települt. Összterülete 7446 ha, amely a következőképpen oszlik meg: belső (104 ha), szántó (630 ha), kaszáló (1912 ha), legelő (2111 ha), erdő (2689 ha). Az eredeti flóralista 1989-ben készült 176 növényfajjal, Dr. Mititelu Dumitru egyetemi előadótanár segítségével (aki az államvizsga dolgozatom tudományos szakirányítója volt). Azóta 253 fajjal egészítettem ki, és mind a 429 faj megtalálható a gyűjteményemben, A természetes flórában előforduló fajok száma 429, mely 265 nemzetségre, 71 családra, 48 rendre, 8 alosztályra, 6 osztályra, 2 altörzsre, és 2 törzsre oszlik. A 429 edényes növényből 11 haraszt, 5 nyitvatermő, és 413 zárvatermő. A növényfajok száma igazolja, hogy Kápolnásfalu flórája változatos. Az életforma szerinti vizsgálat során kiderült, hogy a legtöbb faj évelő lágyszárú (66,65%), fák, cserjék, félcserjék 18,41% és az egyéves, kétéves növények 14,44%. A flóraelemek földrajzi származása arra utal, hogy a fajok legnagyobb része északi eredetű (82,03%), de vannak kozmopoliták 5,59%, déli származásúak 4,42%, endemikus növények 3,72% és adventív növények 2,09%. Az adventív növények kis száma azt igazolja, hogy a kápolnási flóra legnagyobb része még természetes állapotban van. A mezofitonok és a mezohigrofitonok 47,78% azt igazolja, hogy a terület vízellátása közepes. A talajtakaró köves, sziklás, ezt igazolják a xeromezofitonok eléggé nagy száma (27,50%). A közepes hőigényű, mezoterm növények (81,62%) száma nagy. A heliofil növények aránya (62%) igazolja, hogy felénél több növényfaj réteken, tisztásokon, napsütötte lejtőkön él. A felénél több acidofil növényfaj (58,73%) igazolja, hogy gyakori a savas barna erdőtalaj. Az endemikus (benszülött) növények aránya (3,72%) igazolja, hogy Kápolnásfalu határa kapcsolatban van a környező hegységekkel és így területünk endemizmusokban szegény. Mindezt pótolják a gyógynövények, mézelőnövények és értékes takarmánynövények aránya (33,55%). Köszönetemet fejezem ki Dr. Péterfi Leontin István professzornak, a dolgozatom tudományos szakirányítójának, aki mindvégig türelemmel segített annak megírásában. Bevezetés Kápolnásfalu keletkezésének története A falu keletkezésének történetét a következő könyvek alapján mutatom be: VOFKORI (1998), BALÁZS (1996) és KARDALUS (1998). A Hargita nyugati lábánál fekvő Kápolnásfalut az első írásbeli dokumentumok Szentegyházával együtt említik: keletkezésének története is szorosan összefügg a két kilométerre fekvő Szentegyházasfalu (régi nevén: Nagyoláh- falu) történetével. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint a falu lakosai 3 aranyat és 60 tizedes adót fizettek. Az 1567-es, 25 dénáros adóösszeírásban, érdekes alakban jön elő a falu neve: „Másijk Olafalu” alakban, amikor 28 kapuval szerepel (mindez a 6-os szorzószámmal összesen körülbelül 168 lakost jelent). Az 1576 évi 50 dénáros adóösszeírásban már „Innekső Olafalu” a neve, megkülönböztetve a „Túlsó 01áfalu”-tól, azaz Szentegyházasfalutól. 1602-ben, a szabad székelyek névsorában, akik a császár és a király hűségére felesküdtek, már „Kápolnás Olafalu” néven szerepel. (18 fő esküdttel). Fekvésénél fogva 176
