Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon
Bódán Zsolt A keresztény tanoktól ugyancsak teljesen távol álló az „ördögszolga" alakja, mely az ördög címszó alatt gyakran elsődleges értelemben szerepel a szakirodalomban.5 Az általánosan elterjedt vonásoknak megfelelően Gyimesben is az olyan emberekkel kapcsolatban fogalmazódik meg az állítás „ennek ördöge van”, aki látványosan gyarapodik, hirtelen nagyobb vagyonra tesz szert. A hiedelemtörténetek szerint az ördög gazdája számára minden munkát elvégez, ezért cserébe azonban fokozatosan emészti el őt, illetve a halála után megkaparintja a lelkét. Megszabadulni vagy úgy lehet tőle, hogy eladják vagy még inkább úgy, hogy olyan feladatot adnak neki, ami erejét túl hosszú időre leköti, így nem tud visszatérni gazdájához. Ez utóbbira tipikus és általánosan ismert példa az „ördög malma", egy szikla a Gyimeshez közeli Nagyhagymás és Egyeskő közelében, ahol az ördög a hagyomány szerint gazdája parancsára őrli a folyamatosan hulló köveket. Az öngyilkossággal kapcsolatban azonban nem ezek a vonások, inkább az egyház által sugalmazott kép dominál. Az ördög, mint kísértő jelenik meg, aki segíti az embert a bűn végrehajtásában, támogatja a rosszban, és mindezt azért, hogy a lelkére rátehesse a kezét, azt a pokolba, az örök kárhozatra juttassa. Erre utalnak azok a funkciók, melyeket a hiedelemtörténetekben betölt. 0 az, aki megkísérti az embert, aki rábírja arra, hogy elpusztítsa magát, ő jár közbe ennek a végzetes tettnek az elkövetése érdekében. Ha valaki rászánta magát, már nem tud visszafordulni, mert az ördögök közrefogják. Nem engedik nyugodni, nem hagyják, hogy másra gondoljon, addig hajtják, amíg el nem követi a tettét. Az olyanon már az ördög uralkodik, az segíti, irányítja.6 Vannak arra vonatkozó adatok, hogy amikor valaki fel akarja akasztani magát, az ördögök muzsikálnak körülötte, örülnek a tettének, mert megkaphatják a lelkét. Általános vélekedésnek tűnik az, hogy az üyen ember az ördögnek adja magát, azok viszik el a lelkét, mely a pokolra kerül. Többen is említettek olyan esetet, mely szerint az öngyilkossági kísérlet után az érintettek arról számoltak be, hogy ördögök fogták körül őket (szuronyos katona, csendőr, fekete ember alakjában), és valamivel (szurony, bajonett, izzó vas) szurkálták a szemüket, amiért hátrálniuk kellett, s így szorították a hurkot a nyakukra.7 Ezekben a történetekben az ördög aktívan cselekvőén jelenik meg, s úgy befolyásolja az eseményeket, hogy az ember számára ne legyen visszaút. Éppen ezzel az állandó jelenléttel, az „ördög éberségével” magyarázható az a hit, hogy az öngyilkosságot nem lehet még viccből, vagy kíváncsiságból sem próbálgatni, 5 BOSNYÁK S. 1982. 100.; MAGYAR Z. 2003/a. 440-450.; SALAMON A. 1987. 71-83.; TANKÓ GY. 1992. 87.; KESZEG V. 1999. 79. 6 Hasonló adatok: BOSNYÁK S. 1977. 138-139.; BALÁZS L. 1995. 240. 7 Párhuzamos adatok: MAGYAR Z. 2001. 436, 437.; BoDNÁR F. 1982. 41.; BALÁZS L. 1995. 240.; FRIDA B. - KALAS GY. 1999. 21. A hiedelem részletesebb elemzését annak pszichológiai vonatkozásaival ld.: BÓDÁN ZS. 2005. 16
