Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)

Néprajz - Szikszai Rózsa-Katalin: A kommunizmus ünnepeinek tér- és időhasználata Mezősámsodon az 1970-es és 1980-as években

Következtetések Az interjúk során próbáltam arra figyelni, hogy a kommunista hatalom hogyan próbálta a falu nyilvános terét és egyben idejét a birtokába venni. A hivatalos ünnepek megtartása, - annak ellenére, hogy kötelezőek voltak - inkább a hatalom helyi kirendeltségének a feladata volt, ami azt jelentette, hogy megünneplésük megmaradt a helyi elit- és az oktatást nyújtó szervezet, az iskola szintjén. Ez azt is jelentette, hogy a helyi közösség tagjai nem érezték magukénak a hatalom ünnepeit és ezért tudatosan távol is maradtak, amennyiben nem kényszerítették őket arra, hogy részt vegyenek bennük. Mivel nagyon éles határ húzódott a hivatalos és privát szféra között, a mindennapi ember számára a hivatalos szféra látványossága és mindenütt jelenvalósága távol esett a mindennapi rutintól. A magánszféra, éppen azzal, hogy menedék volt a hivatalos elől, egy tradicionális világot épített ki, ami ebben az esetben tulajdonképpen azt jelentette, hogy a kölcsönös egymás­rautaltság és lekötelezettség szoros hálójába szerveződött. Az interjúk készítésekkor, kevesen voltak olyanok, akik szívesen beszél­tek a kommunizmus éveiről, mint a hivatalos, a hatalom általi elnyomásról. Amiről mindenki szívesen beszélt, az a helyi elit aktív szereplése volt a helyi társadalomban: a kórus megszervezése és irányítása, a színjátszó csoport megszervezése, a citeracsoport irányítása. A fiatalok részesei voltak ezeknek a csoportoknak, de a helyi szinten megünnepelt hivatalos ünnepekkor nem került sor - egyszer sem! - ezeknek a formációknak a színpadra való fellépésére, hanem mindig más alkalmat találtak arra, hogy színpadon szerepeljenek, pl. Március 8. (a Nők Napja) alkalmával. A hatalom kötelező hivatalos ünnepei korlátozott eszközeikkel, kódjaik használatával megmaradtak a helyi iskola szintjén, ahol nagyrészt a gyerekek voltak azok, akik részt vettek bennük.19 ________A kommunizmus ünnepeinek tér- és időhasználata Mezősámsondon Felhasznált bibliográfia ANDRÁSFALVY BERTALAN 2004 Hagyomány és környezet. In: ANDRÁSFALVY BERTALAN - DOMOKOS MÁRIA - NAGY ILONA (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. III. L’Harmattan, Budapest. 117-138. ÁRVA JUDIT - GYARMATI JÁNOS (szerk.) 2002 Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Tabula Könyvek 3. Néprajzi Múze­um, Budapest. 19 A jelen dolgozat mesteri dolgozatom része, amit Dr. Pozsony Ferenc tanár úr irányításával írtam. 131

Next

/
Thumbnails
Contents