Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Szikszai Rózsa-Katalin: A kommunizmus ünnepeinek tér- és időhasználata Mezősámsodon az 1970-es és 1980-as években
SZIKSZAI Rózsa-Katalin presupunea publicitate (folosirea timpului si a spatiului public), régimül comunist §i-a organizat särbätorile in a§a fel incät acestea sä elimine särbätorile religioase §i punä posesie pe spatiul si timpul public a acestei comunitäti. Prima parte a studiului prezintä modul in care särbätorile impuse erau celebrate, iar a doua parte este o analizä a folosirii timpului §i spatiului de cätre autoritäti in timpul acestor celebräri. Bevezetés Dolgozatom célja megvizsgálni azt, hogy egy mezőségi faluban, a kommunizmus idején, a hatalom kötelező ünnepei hogyan zajlottak le, milyen idő és térbeli sajátoságokkal rendelkeztek. Témaválasztásom szubjektív, ugyanis ebben a faluban, Mezősámsondon születtem és nőttem fel. A falu a Székely Mezőség része, körülbelül 30 km-re fekszik Maros megye székhelyétől, Marosvásárhelytől. Községközpontként magába foglalja Feketét, Pusztát és Kislekencét. Mivel a település közel volt egy adminisztratív központhoz, Mezőrücshőz, valamint egy kulturális központhoz, Marosvásárhelyhez, gyorsan urbanizálódott. A komunizmus évei alatt megnőtt az ingázók száma, majd a hatalomváltás után nagyon sokan vendégmunkásként próbáltak szerencsét. Sámsond etnikai és felekezeti szempontból színes, hiszen magyarok, románok és cigányok lakják, valamint a lakosság megoszlik a református, római katolikus, görög katolikus és ortodox vallások között. Az interjúk készítésekor az 1970-es és 1980-as évekre fordítottam nagyobb hangsúlyt, hiszen erre az időszakra a hatalom által diktált ünnepek szerkezetileg már kikristályosodtak, tehát jól kialakult és megszervezett események voltak. Mivel a faluban a római-katolikusok száma elenyésző, kutatásom a református közösség tagjaira korlátoztam és olyan személyekkel beszélgettem el, akik ezt a korszakot fiatalokként élték meg (tehát az említett időszakban 25-30 évesek voltak). Az interjúk készítésekor arra próbáltam figyelni, hogy a megkérdezettek hogyan ítélték meg ezeket az ünnepeket, mennyire vettek részt bennük, hogyan éltek a megszorításokkal, valamint mennyire volt éles határ a nyilvános és privát szféra között, hiszen a kommunista hatalom egy olyan nyilvánosságot próbált teremteni, ami a társadalom minden területét lefedte.1 Bodó Julianna szerint a szocializmus egyik legfontosabb mozzanata a mindentudó nyilvánosság megteremtése volt, egy valóságkép megkonstruálása és minden társadalmi aktor ennek történő megfeleletetése. Mikor a hatalom által felépített valóságkép és a mindennapok valóságképe közti megfeleltetést már nem lehetett nyilvánossá tenni, akkor határolódott el 1 BODÓ 2000, 162. 122
