Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székely udvar hely árnyékában „Zombatházának” említik, vagyis Zombath tulajdonának.180 A kutatott település esetében, - mivel Székelyföldön a XVI. század előtt nem lehet számottevő nemesi birtokkal számolni - nehezen elképzelhető ez a típusú névváltozás. Egy másik tényező, amely névváltoztatást eredményezhetett az maga a heti vásár. Ennek értelmében településünknek a 15. század végére szombaton tartott heti vására alakulhatott ki181 Udvarhely szomszédságában. A nemesi ranggal rendelkező Szombatfalvi család első ismert tagjával, Szombatfalvi Gergellyel 1505. november 13-án találkozunk először, amikor Udvarhely városában tartott székely nemzeti gyűlés végzéseiben esküdté választják és királybírói funkcióval ruházzák fel, ekkor 17 esküdtet választottak.182 1560-ban Szombatfalvi Jánossal szintén bíróként találkozunk amikor Bethlenfalvi Geréb János nagygalambfalvi birtokát elcseréli Hest- falvi Gergelyné Zsófi asszonnyal és ennek fiával Pállal az ő bethlenfalvi örökségükért.183 A 16. század közepén a Szombatfalvi családnak két férfitagja ismeretes. 1566 júliusában II. János király hadában híven szolgált székely főemberek között találjuk szombatfalváról Gergelij Alberth-et, Zombatfalwij Mátét, mindkettő absensként van feltüntetve.184 Ugyanabban az évben az udvarhelyszéki nemes, lófő és fejedelmi adózó jobbágyporták összeírásában Szombatfavi Benedeknek három jobbágyportát írtak össze. Ugyanekkor megtudjuk, hogy a faluban a fejedelemnek is jelentős számú jobbágya van, neki hat jobbágyportáját veszik számba. Ezeken kívül még két jobbágytartót számolnak a faluban: Gálfi Mihályt és Fancsali Ferencet, egy-egy portával.185 1567-ben a 25 dénáros adó összeírásból kiderül, hogy további nyolc szabad, adózó porta van a faluban.186 Ez hozzávetőleg száz fős lakosságot jelent, amely egy udvarhelyszéki közepes méretű településnek felel meg. 1567-ben a főnépek, a fejedelmi hadjáratban résztvevő lófők és az öt évnél régebbi jobbágyok összeírásában találjuk Szombatfalváról György István, Pál Lőrinc nevét.187 Ugyanebben az évben Telegdi Mihály udvar180 Szombatfalvának már 1505-ben nemesi családját említik (Zomborfahuai), ez azonban inkább kapta a településtől a nevét, mintsem fordítva. 181 Főbb vásáros helyek Udvarhely és Keresztár mellett a késő középkorra kisebb településeken is kialakultak. Etéd pl. 1593-ban 3 országos vásár és szombati hetipiac tartására kapott kiváltságot Báthori Zsigmondiéi. (SzO. III. 123.) A heti vásárokról elnevezett településeknek népes tárháza lelhető fel, ennek legközelebbi példája Csíkszereda, de a hajdani magyar királyság területén majdnem egy tucat Szerdahely nevű település található. Hasonlóképpen találjuk a szombatról elnevezett településeket is: Szombat, Muraszombat, Nagyszombat, Pórszombat, Szombathely stb., amelyek mind olyan helységre utalnak, ahol szombatonként tartották a heti vásárt. (KISS 1978. 618.) 182 SzO. VIH. 220. 183 SzO. V. 77. 184 SzOkl. n. 203. 185 SzO. VII. 39-41.old. 186 SzO. II. 220. 113
