Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában hogy ennek a családnak volt itt birtoka, és innen nyerte elnevezését is. A Simény családdal Bethlenfalván először 1566-ban találkozunk, II. János választott király hadában szolgált udvarhelyszéki főnépek és lófők részleges jegyzékében ekkor Simény János93 lófőt írják össze. 1602-ben az Udvarhelyi és Keresztúri nemesek, lófők és szabad székelyek névsorában, akik a császár és király hűségére felesküdtek, találjuk Simény Tamás és Simény Ferenc94 lófők neveit. Az 1614-es népösszeírásban a család Sirnien István és Ferenc tagjait már a nemesi ranggal rendelkezők között találjuk.95 A Simény család bethlenfalvi birtoklása a helynévanyagban még a 19. században is fellelhető. Egy 1852-ben kelt métális levélben a bethlenfalvi határ leírása során találkozunk a „Símén csepesz nevű helyen egy vízmosásos nagy árokkal”96-, 1778-ból ismeretes Siménfalva határából a Seménloka dűlőnév, amely szintén a Simény családnévből eredeztethető.97 A 16-17. század folyamán Bethlenfalva legrangosabb családja a Simény volt, a Geréb család mellett. 1627-es összeírásban újból jegyzik a Geréb családot, ugyanakkor írják össze Sémién Ferenc és Sémién Bálint nevét98. A Simény család Udvarhelyszéken 1537-ben tűnik fel, amikor Simény Gergely zsoldos hadat visz Munkács alá. A család első ismert székhelye Homoródszentmárton, hova Simény Péter házasodott 1550 táján, elvéve onnan Bíró Katát. Ennek fia, Gergely a Nagy-Küküllő melletti Sárdra telepedik, ahonnan ismét a család egy ága előnevét írja. A családnak ismertek továbbá szentkirályi, kadácsi, solymosi ágai is, a bethlenfalvin kívül. Az említett Simény Gergelynek két fia maradt hátra, az egyik, István Sárdon marad, míg Pál elvéve Nagy Annát megkapja a széplaki részbirtokot, neki a fiai Tamás, János és István, ezek közül az egyiktől származik a solymosi ág, amelynek ismert tagjai Elek és fia, András, valamint ezek későbbi utódai99. A Simény családból kevesen viseltek közhivatalt, legtöbben gazdálkodtak, egy ismert funkciót betöltő családtag a kadácsi Semén Miklós, aki 1606-1607-ben Udvarhelyszék alkirálybírája. (1690), majd Semenjfalm (1718), később Siménfaluz (1761), míg végül kialakul a Siménfalva névalak (1764). (Szabó 2005.161-166.). Valószínűleg ez a névalak változás ment végbe Felső-Siménfalva esetében is. A keresztúrszéki Siménfalva nevének eredete a Semjén régi magyar személynévből eredeztethető, és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. (BENKÖ 1992. 141.) 93 SzO. VII. 35. 94 SzOkl. V. 286. 95 SzO. IV. 316. 96 VOFKORI 2007. 11. 97 SZABÓ 2005. 194. 98 SzO. IV. 740. 99 PÁLMAY 1900. 211. 97
