Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt Az említett helytörténészek szerint Dánfalva Szentimrével egy időben számolódik fel, azonban a számos pereskedés során, ami a szentimreiek és a város között zajlik, egyszer sem említik, nem maradt fent emléke a helynévanyagban sem. A számos terepbejárás alkalmával a Morum patak mellett találtunk 14-16. századi kerámiatöredékeket, de mivel a 16. századra az egész völgy lakottá válik, szinte lehetetlen topográfiailag a kis falucska létét bizonyítani vagy cáfolni. Ellenben ha tényleg létezett a történetírók által említett helyen egy önálló elnevezésű falucska, annak nagyon közel kellett feküdnie Szentimréhez, mivel a tőle délre elhelyezkedő távolabbi területet többszöri alkalommal bejártuk és semminemű régészeti leletet nem találtunk. Dánfalva, mint helynév Erdélyben több helyen föllelhető. A Csíki-medencében is található egy Dánfalva, melynek első okleveles említése 1567-ben történik, a 25 dénáros adólistán Danffalwa szerepel.89 Másik hasonló nevezetű település található Máramaros megyében, Erdőszádtól délre, a Szamos jobb partján, ennek első okleveles említése a 15. századból való. 4. Felső-Siménfalva Habár középkori előzményekkel nem rendelkezik, mint településtörténeti jelentőségű kuriózumot megemlítjük Felső-Siménfalvát, amely az I. osztrák katonai felmérésen öt házzal és gazdasági melléképületekkel van feltüntetve (1. kép) Símén '/aZaanévalakban, a „felső” előtag nélkül. Orbán Balázs leírásában a következő formában találkozunk a településsel: „De im a néhány ház alkotta Felső-Siménfalván mely egy újabb keletkezésű kis falucska vagy inkább praedium, s melyet a Nyiko menti Siménfalvától „felső” előnévvel különböztetnek meg”.90 A falucska nevét említő okleveles adatunk nem maradt fent, feltehetően mivel közigazgatásilag sosem volt önálló település. A 18. században (I. katonai felmérés 1769-1773) Udvarhely és Bethlenfalva között feltüntetett területtel nem rendelkező településként jelenik meg. Kialakulásának kezdeteihez némi adatot szolgálhatnak a régészeti leletek, amelyek a Búza utca felújítási, csatornázási munkálati során kerültek elő, ezek gyorskorongon készített, vöröses színű, 17. századra keltezhető kerámiatöredékek91, topográfiailag ide helyezhető a katonai felmérésen látható település. Ha magából a település nevéből indulunk ki, feltételezhető a kapcsolat a bethlenfalvi Semjén, Simény, Semén, Sémién (Simén)92 névvel, meglehet, 89 SzOkl. II. 221. 90 ORBÁN 1886. 50. 91 A begyűjtött kerámiaanyag a Szász Viktor féle gyűjteményben található. 92 Maga a névváltozás jól nyomon követhető Alsó-Siménfalva esetében, amelyik a késő középkor folyamán végig Semienfalwa / -falua / -falúj stb. névalakokban szerepel, a 17-18. század fordulóján már Simiénfalva 96
