Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt Gyárosfalva nem fizettek egy dénár adót sem. Ugyancsak ebből az évből, a fejedelem hadjáratban résztvevő lófők és az öt évnél régebbi jobbágyok összeírásában találjuk Chybre Antal, Chybre Tamás pauper (még szegény lófők)74 neveit. 1567-ben a Telegdi Mihály kapitány által összeállított udvarhelyszéki lófők bejegyzésében Cibrefalvánál Cybre János zeghen gyalog nevét találjuk. A fenti összeírásokból kisejlik, hogy a Cibre család lófő család volt ugyan, de rendkívül szegény, a székely felkelést követően pedig a falu nagy része jobbágysorba süllyedt. 1590-ből fennmaradt egy perirat, amelyben felsőboldogfalvi Diós Ferenc bepereli Cibrefalvi Tamásné Orsolyát és fiát Cibre Ambrust, cibrefalvi lakosokat. A felperes Cibrefalván házat épített pincével együtt, a földeket is közösen művelték, ezért most felesége, Cibre Anna halála után kéri a ház felét valamint a tavalyi termés, a szerszámok, a hadi eszközök (,,/iadi” ló), juhok, sertés felét, továbbá igényt tart felesége ruháira, valamint hogy a most még ,,pupilus” gyerekei megkaphassák majd a cibrefalvi részüket az elhunyt anyjuk után75. Az 1594-es protokollumból egy újabb cibrefalvi birtokos nevét ismerjük meg, Farkas Pálét, akinek Lokodi Mátyás szökött jobbágy lakott a cibrefalvi birtokán, de ott nem szerette és Gyárosfalvára ment át76. Az 1602-es Giorgio Basta által császári hűségre esketett lófők és szabad székelyek között találjuk Cibre Márton, Cibre Bálint, Cibre Ambrus neveit77. 1604-ben Cibrefalván említenek egy örökséget: „ Wagion Czibrefaluannis egy Eoroksigh wduarhely Zekben. ”78 A falu következő hiteles említésével az 1614. évi népesség-összeírás kapcsán találkozunk Cibrefalua alakban, ekkor a következő személyeket írják össze: primipili: Cibre Ambrus, Cibre Mártonná, advena: Abody Marton, Cibre Ambrus (szolgája ?)79. A falu egyetlen határ-megnevezését ismerjük Lak névalakkal, ezt a peres okirat Boldogfalva felől határozza meg80. Lak megnevezése kapcsán találunk egy birtokmegjelölést is: Bikafalva végén feljel, mely vége a Küküllő fele megyen, azt a helyet Árok közinek is hívják, ennek a földnek a szomszéd tulajdonosa bikafalvi Kovács András, és Miklós, mely véggel a Palló Végéhez megyen más felöl hodgyai László Péter és László Gergely földjei, a felső végénél megy az ország útja”.81 74 75 76 77 78 79 80 81 SzO. VII. 45. SzOkl. I. 166. SzOkl. II. 168. SzO. IV. 97. SZABÓ 2005. 38. SzO. IV. 315. SzOkl. III. 246. 49. SzOkl. II. 116. 94
