Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában Az 1627-es népösszeírásban újból feltűnnek a Geréb család tagjai: Geréb János nevét említik, nemesek ekkor továbbá Simény Ferenc és Simény Bálint, a jegyzett lófők száma továbbra is 10.54 Ugyanebben az évben összeírják az udvarhelyszéki portákat, jobbágytartók szerint. Bethlenfalván ekkor Ugrón Pálnak egy portáját, Sükői Orbán Jánosnak szintén egy portáját jegyzik, Geréb Jánosnak és Damokos Mihálynak összesen hat portáját vették lajstromba55. 1635-ben újabb katonai összeírást tartanak, amely az 1627-es állapotokat tükrözi.56 Miután Geréb Andrással kihalt a fiatfalvi ág, 1689-ben István és János halálával végleg kihal az udvarhelyszéki Geréb család. 57 Bethlenfalva templomára vonatkozóan az első fennmaradt írásos említés 1600-ból való. Ekkor az elhunyt Geréb János örökségéből perelnek, felesége, Sükői Borbála, és fia, Péter tanúinak vallomásai leírják a pereskedés tárgyát képező földterületet, amely szerint: „az kápolnán alól walo tanorokat s az Nagy Retet mindenkor az wdwarhazhoz byrtak ”.58 Az említett pereskedés Bethlenfalva és Ambrus Mihály, valamint Péter Miklós között zajlott. A további tanúvallomások pontosabban behatárolják a földterületet, amely a Hágdosonál, Gál kútjánál volt. A részletes vallomások leírják a Geréb kúriához tartozó birtokot, amelyhez négy ház és egy vízimalom is tartozott. Az egyik tanú vallomásában érdekes adatra bukkanunk a templomra vonatkozóan. Az 1530-ban említett, számos periratban előforduló Geréb Pétert említik, hogy „az kápolnát is eö chenaltatta, az pap hazat is’’.59 Ez rendkívül fontos és értékes adat, egyszersmind arra utal, hogy Geréb Péter a templom patrónusa volt. Feltehetően ez alatt az említés alatt egy nagyobb felújítást kell látni, amely során paplakot is építenek, és nem egy új templom emelését. Amennyiben a feltételezés helyesnek bizonyul, a középkor végén egy felújításra szoruló középkori templommal számolhatunk Bethlenfalván. A következő írásos forrás, 1614-ből, a templomra vonatkozóan a reformációt követő egyházi hovatartozásra vonatkozik. A lelkészek hiánya arra kényszeríttette a bethlenfalvi híveket, hogy Kadicsfalvára és Szent Tamásra járjanak prédikációra.60 1624-ben Bethlen Gábor rendeletet hoz, melynek értelmében a felekezeti vitákban templom nélkül maradt udvarhelyi katolikusok Bethlenfalvára járjanak istentiszteletre, mivel új templom építésére nem kaptak engedélyt, 54 SzO. IV. 740. 55 SzO. VII. 82, 84, 86. 56 SzO. V. 248. 57 PÁLMAY 1900. 81.; NAGY 1858. IV. köt. 369. 58 SzO. IE. 217-218.01A 59 SzO. m. 172. 60 VESZÉLY 1860. 283. 91
