Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Régészet - Körösfői Zsolt–Darvas Lóránt: Egy Kr. u. 4. századi ház feltárása Csíkszentkirályon

Körösföi Zsolt - Darvas Lóránt humuszréteg eltávolítása után megközelítőleg 0,50 m mélységben egy összefüggő paticsos omladékréteg jelentkezett, amelynek eltávolítása után több objektumot figyelhettünk meg. A lelőhelyen több, Kr. u. 4. századra keltezett gödrök és egy földbemé- lyített lakóház került napvilágra (3. ábra 1). A lekerekített sarkú, nyugat-kelet tájolású lakóház nyugati és déli oldalait sikerült feltárni. Az objektum nyugati felénél dokumentált korabeli járószin­tet vastagon borította az építmény felmenő falainak paticsomladéka. A paticsokból (köztük vesszőfonatos darabok) és kerámiatöredékekből álló omladékréteg a lakóház felé fokozatosan lejtett. A lakóházat ettől a pusztulási rétegtől és az alatta lévő korabeli járószinttől kb. 70 cm mélyre ásták az agyagos, szűzföldbe. Régészeti megfigyelés szerint a lakóház metszetében két járószint volt dokumentálható, így azt legalább egyszer megújították (3. ábra 2, 3). A részben feltárt objektum szerkezetéről csak keveset lehet megállapíta­ni. Az építmény belsejében dokumentált két cölöpnyom és a paticsomladék valamilyenféle tetőről és agyagtapasztásos, vesszőfonatú, felmenő oldalfa­lakról árulkodnak. Nem tudjuk, hogy az objektumban volt-e tűzhely, a bejáratot sem ismerjük. A Marosszentanna-Cernjachov-kultúrában a négyzetes, nem túl mélyen földbeásott lakóházak a leggyakoribbak. Ezekben a lakóházakban, általában a bejárattal szemben lévő belső oldalnál kőből építettek tűzhelyeket. A csíkszentkirályi objektumhoz hasonló építmény került elő a marosvásár­helyi várban is, bár az jóval nagyobb méretű.2 Mindkét esetben bizonytalan, hogy lakóházzal, pincével, vagy valamilyen gazdasági épülettel, esetleg mű­hellyel van dolgunk. A két objektum formájához, mélységéhez hasonló földbemélyített házak kerültek elő a gótok északnyugat ukrajnai csoportjá­nak szállásterületén (a korai Wielbark-kultúra Volhynia-i területe)3. Eszak-Európában, a germán tradíciójú nagyméretű felszíni lakóházak mellett földbemélyített építményeket tártak fel, amelyeket a tűzhelyek hiánya miatt melléképületeknek tulajdonítottak.4 Amennyiben a csíkszentkirályi objektumot lakóháznak tartjuk, figyelem­be vehetjük Boris Magomedov lakóépületekre alkalmazott tipológiáját. Szerinte a fölbemélyített házak általában ovális alakúak, szemben a félig földbeásott házakkal, amelyek általában négyzet formájúak.5 2 KÖRÖSFÖI ZSOLT: Un complex al culturii Sântana de Mureş-Cerneahov în curtea cetăţii din Târgu-Mureş. In Marisia. Megjelenés alatt. 3 Cerepin, 6. és 7. házak. In: MAGOMEDOV, Boris: Siedlungen der Cernjachov-Sîntana-Kultur in die Síntana de Mureş-Cernjachou-Kultur. Akten des Internationalen Kolloquiums in Caputh vom 20. bis 24. Oktober 1995. Bonn, 1999. 71, Abb. 2., 75. 4 Ibidem 74. 5 Ibidem 71. 58

Next

/
Thumbnails
Contents