Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szőcs János: Csíkszéki iskolamesterek, kántorok, tanítók (1571–1800) – II. rész
Csíkszéki iskolamesterek és tanítók 1779 Keresztes Ferenc a pap. Pálffi Antal kántor. Zsók Ferenc a tanító. (1779-es vizitáció.) 1780-1783 Darvas Péter tanító. (Házasember.) 1782 Elhunyt Sajgó Miklós, aki itt sok évig harangozó volt. 56 évet élt. 1786 Keresztes Ferenc a plébános. Iskola, kántor, harangozó létezik. A lakosság 1719 római katolikus, plusz 67 román ember. (1786-os vizitáció.) 1788-1794 Orosz Mátyás, másként Kereső, szárhegyi harangozó, tanító, a Lázárok jobbágya. Ditrói. (26/9/1792/152.) 1789 A szárhegyi parókiális trinitális iskola mellett működött a ferences kolostor triviális iskolája is. (27/XLVI/37/1789.) 17941795- ben is Pálffi Antal a kántor (75 éves). 1800 Sajgó Ferenc a kántor. Források Ahol nem jelöltem meg a forrást, ott a gyergyószárhegyi anyakönyvek a forrásaim. 8. Ditrói tanítók, iskolamesterek, kántorok Veszély Károly 1860-ban közölte Báthori András kardinális emlékiratát 1591-ből. Akkor, 1591-ben Gyergyóban négy plébánia, templom létezett. Az alfalvi, a gyergyószentmiklósi, a szárhegyi és az újfalvi. Az alfalvit, a szárhegyit és az újfalvit Lázár András, szár hegyi önkényúr feldúlta. Az oltárokat összetörette, elégettette. A katolikus papok helyébe az egyházközségek élére protestáns prédikátorokat helyezett. Később azonban ő is visszatért előbbi hitére. Ditró ebben az időben csupán filiája volt Szárhegynek. Nem képezett önálló egyházközséget. Önállósulására valamikor a XVII. század közepe után kerülhetett sor. Ditró az elemi oktatás múltját illetően különösen hátrányos helyzetben van. A többi gyergyói községgel ellentétben mintegy másfél századra hiányoznak az anyakönyvei, amelyek őrizték a község lakosainak, a papoknak, a kántoroknak, a tanítóknak a nevét. Esetleg utaltak, sommásan a tevékenységükre. Emiatt az adataink nagyon is hézagosak. Sok, túl sok a fehér folt. (Veszély K. 307) 1670-1690 között vált önálló egyházközséggé! Az 1629., 1638., 1668., 1670. évi vizitáció idején Ditró Szárhegynek a filiája. (Lásd TÓTH ISTVÁN GYÖRGY forrásgyűjteményeit: Relationes missionoriorum in Hungária et Transilvana. Roma - Budapest, 1994. 239-240.; Litterae missionariorum de Hungária et 577
