Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szőcs János: Csíkszéki iskolamesterek, kántorok, tanítók (1571–1800) – II. rész
Szőcs János (laudam?) ultimus scriptor. (47/618) (Infámis-becstelen, huncut-gazember; seditiosus-lázongó; malitiozus-rosszindulatú; inveteratus-megrögzött; male-rossz, gonosz; incor- rigibilis-javíthatatlan.) Barabás József 1802-1838 (?) között volt kántor. Források: CsLt. F. 47/617, 618. a gyergyóújfalvi anyakönyvek. GyElt. Vizitációs iratok. 1732 1735 1747 1775 1776 1778 1786 1794 körül 6. Gyergyókilyénfalva Újfalu filiája volt. 1732-ben önállósult mint egyházközség. (Az 1732-es vizitáció; Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon- székek [...] 352.) A tekerőpataki pap szolgál itt is. (1735-ös vizitáció.) Osszlélekszám 248. Bereck Ferenc a kántor. Példamutató iskolamester, orgonista. Tanítója oktatja a gyermekeket. (1747-es vizitáció.) Beke András a pap (46). Portik Ferenc a kántor. A neve említése nélkül a tanítóról is szó esik. (1775-ösn vizitáció.) Beke András (47) a plébános. Miklósvári. Kántor Portik Ferenc (30). Lélekszám 483. Amikor a gyermekek megjelennek az iskolában, akkor őket latinul és magyarul, szorgalmasan tanítják. (1776-os vizitáció.) Beke András a pap (50). Kántor Portik Ferenc. Kovács János a tanító. (1778-as vizitáció.) Péterfi Nép. János a pap. A kántor és a harangozó név nélkül jelenik meg. (1786-os vizitáció.) Kedves László a kántor. (GyELt. Szentszéki iratok, 1-es doboz) Források ENDES MIKLÓS: Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története. 1918-ig. Budapest, 1938. Gyulafehérvári Római Katolikus Érseki Lt. Vizitációk a 18. században. A 17. sz. eleje, első évtizede 1625: 7. Szárhegyi tanítók, iskolamesterek, kántorok Joannes l(ite)ratus Zaarhegyiensis, Rector Scholae ejusdem.” (CsSzM. Ltsz. 3764-65. Philippus Beroaldi könyve címlapján. Adat: MUCKENHAUPT ERZSÉBETtől.) János Deák szárhegyi scolamester. (Kolozsvári Állami Levéltár. F. 384/26) 574
