Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón
Oltáriszentség előképeként. Az Illés prófétának nyújtott kenyér Trencsén (1667), Lőcse (1671) és Munkács jezsuita színpadán jelent meg, Dánielnek angyaltól való táplálása pedig Trencsén (1663), Nagyszombat (1666, 1675, 1676), Szakolca (1672) és Kassa (1674) jezsuita szkólájában lett megelevenítve.51 A pozsonyi jezsuita gimnázium növendékei 1628-ban az oltárok előtt salutatiókat recitáltak, a ferences kolostor előtt pedig bibliai jelmezben az utolsó vacsorát ábrázoló jelenetet adtak elő.52 A jezsuita iskolákból két magyar nyelvű úrnapi játék maradt ránk Budapesten a Piaristák Központi Levéltárában, amelyeket a Jezsuita iskoladrámák szövegkiadás tett közkinccsé. Az elsőt 1700. június 10-én, Úrnapján mutatták be Kolozsvárott. A három részből, és a részenként három kimenetelből (inductióból) álló színdarab a Dániel könyvében megörökített három ifjú, Sidrach, Misach és Abdenago történetét mutatja be: ők nem voltak hajlandók Nabuchodonosor aranyból készült képmását imádni, ezért Babilónia királya tüzes kemencébe vettette őket. A három ifjú az igaz Istenben bízva megmenekült a lángok között, mire a darab szerint Nabuchodonozor király megtért, és a játék végén már az egész Theatrum leborulva imádta a kenyér színe alatt lévő nagy Istent. A Káldi György-féle Szent Biblia-fordítás (Bécs, 1626) alapján összeállított darabot Tóthfalusi Kis Miklós nyomdája közölte elsőként.53 A másik magyar nyelvű jezsuita úrnapi színdarab valójában egy versezet, amit a körmenet során a négy oltárnál deklamáltak Nagyváradon, 1738. június 8-án. Az első oltárnál szónokló szereplő elmondja, hogy négy oltárról lesz szó: a paradicsomról, a pusztáról Mojzessel, Betlehemről, majd Jeruzsálemről. A dramatikus költemény az Eucharisztiáról való tanítást bibliai bizonyítékokkal sorjázza, elsősorban János evangéliuma alapján. Az első két oltárnál szóba kerül természetesen az utolsó vacsora (Mt 15,32-39) és Jézus búcsúbeszédének részlete az igaz szőlőtőről (Jn 15,1-11); a szamariai asszony, akinek Jézus az élet vizét ígérte Szikárban, Jákob kútjánál (Jn 4,1-26); a jó Pásztor-példabeszéd (Jn 10,1-21) és a csodálatos kenyérszaporítás története (Mt 15,32-39). A harmadik oltárnál valóságos hitvita kezdődik: Calvinust ostorozza a darab, mert elvette követőitől az Oltári- szentséget. Itt a szokásos Eucharisztia-előképeket olvashatjuk: manna és fürjek a pusztában a vándorlás során, valamint a húsvéti Bárány, aki maga Krisztus. A költemény szerzője szerint Calvinust az ördög szállta meg, mert __________________Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón 51 BÁLINT i. m. I. 1998. 460-461. 52 BÁLINT i. m. I. 1998. 459; STAUD I. i. m. 1984. 367. 53 A latin-magyar dráma szövege megjelent: Jezsuita iskoladrámák. Ismeretlen szerzők, programok, színlapok. RMDE XVm. század, 4/2. S. a. r. Alszeghy Zsoltné - Berecz Ágnes - Keresztes Attila - Kiss Katalin - KNAPP Éva - Varga Imre. In: Szerk. VARGA IMRE. Akadémiai Kiadó-Argumentum Kiadó, Budapest, 1995.15-31. 359
