Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Bernád Rita Magdolna: Római katolikus gyűjtőlevéltárak Hargita megyében. A Gyergyószentmiklósi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak fondjegyzékei
öröksége - levéltári gyűjteményei igazolják. Mint egyedi és egyetlen történelmi forrásként felruházott bizonyíték, ezen archívumok megőrzéséről, utódainkra való hagyatékozásáról gondoskodni emberi és keresztényi kötelességünk. A fenti megfontolás és az erdélyi katolikusság írásos örökségének megóvási szándéka vezette a gyulafehérvári érsekséget a gyűjtőlevéltárak létrehozására, és ezen belül a főegyházmegyei levéltár gyűjtőterületének behatárolását és az erdélyi római katolikus plébániák irategyütteseinek összegyűjtését szorgalmazta. A levéltári begyűjtési program elindításakor 2003-ban, eleinte a szórványegyházközségek írásos örökségére összpontosítottunk, mivel ezek elsődlegességet élveztek a folyamatos és visszafordíthatatlan elnéptelenedés miatt, valamint a szórványvidéken (főként Dél-Erdély- ben) a gazdátlan parókiák nem megfelelő biztonsága tette az iratmentést szükségszerűvé. Hat év leforgása alatt, 2003-2009 között, az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerület részére sikerült tíz levéltári gyűjtőközpontot kijelölni, és ebből hetet meg is valósítani: Gyulafehérváron, Besztercén, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és Maros- vásárhelyen. Három gyűjtőlevéltár kialakítása az anyagi keretek előteremtéséig még a tervezés és a szervezés folyamatának kezdetén van: Csíkszereda, Kolozsvár és Kézdivásárhely. Mivel a földrajzilag is kiterjedt egyházmegye főesperességi és plébániai iratmennyisége meghaladja az érseki levéltár gyulafehérvári raktárainak befogadóképességét, így szükség volt több központ létesítésére. Ezek a gyűjtőközpontok főesperesi kerületi szinten alakultak ki az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerület irategyüttesei részére. Ilyenképpen minden egyes gyűjtőközpont egy vagy két főesperesi kerület levéltárait öleli fel. Az egyházközségi irategyüttesek úgy a helytörténészek, mint az egyháztörténészek számára nélkülözhetetlen forrásokat képeznek. Számos településtörténettel, plébániamonográfiával és iskolatörténettel foglalkozó kutató érdeklődik, kutatja, és dolgozza fel tudományos munkáiban a plébániai vonatkozású igen értékes, egyedi állagokat. De ugyancsak ide sorolhatnánk a családfakutatás megszállottjait és a gazdaságtörténészeket is. Fontos megemlíteni azt, hogy az egyházi törvénykönyv 535. kánonjának 4. paragrafusa előírja, hogy: „Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagy hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön.”1 A kánonjog szerint tehát levéltárnak léteznie kell a ___________________Római katolikus gyűjtőlevéltárak Hargita megyében 1 Az egyházi törvénykönyv. (Szerk. ERDŐ PÉTER). Budapest. 1985. 431. 291
